P. mester a 884. évről: "akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé ... szövetséges népeknek megszámlálhatatlanul nagy sokaságával ... az Etel folyót pogány módon tömlőn ülve úsztatták át ... amíg Oroszországba nem értek azon a részen, melyet Szuszdalnak hívnak ... ekképpen vonulva léptek Oroszország földjére azon a részen, amelyet Szuszdalnak hívnak ... Midőn Kijev városán keresztülmentek, a Dnyeper folyón áthajózva meg akarták hódítani az oroszok országát ... A kijevi vezér azonnal követeket küldött leghívebb barátaihoz, a hét kun vezérhez, és segítségre hívta őket ... Az oroszok és kunok vezérei pedig látván, hogy övéik a harcban alul maradnak, futásnak eredtek, és hogy életüket megmentsék, sietve Kijev városába húzódtak. Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egészen Kijev városáig üldözték, és úgy aprították a kunok tar fejét, mint a nyers tököt".

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=106285120&t=9111571

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=106516518&t=9111571

A Szuzdali Fejedelemség megerősödése a bolgárokkal vívott küzdelmek első szakaszától és Dolgorukij kun házasságától datálható, vagyis a XII. század első negyedétől. Ide veendő a Типографская летопись beszámolója, mely szerint 1107-ben a Szuzdal városát körülzáró és a pogosztokat fosztogató bolgárokat kiűzték, és azok a tudósítások, melyek szerint 1120-ban már Jurij Dolgorukij vezetett sikeres hadjáratot Bulgáriába. Utóbbi valószínűleg összefüggésben állt azzal, hogy a bolgár kán három évvel korábban megmérgeztette Dolgorukij feleségét, Ajepa kun kagán lányát. Az 50-es évek végére a központ a Kljazma-parti Vlagyimirba helyeződött át, amelyet Monomah 1108-ban, az említett bolgár támadás után a Nerl torkolatánál alapított, és önmagáról nevezett el.

Szuzdal uralkodója tehát ekkoriban a volgai bolgárokkal ellenséges volt, a kunok pedig szövetségesei voltak, ahogy P. mester írja.