"Az egyenlőszárú kereszt esetében, mivel igen elterjedt "nemzetközi" szóról van szó, hajlamosabb vagyok elfogadni, hogy itt a kör oszt magyar eredetű összetételről van szó."

Ez is lehet egy megoldás.

A másik lehetőség a ker-eszt "ker-kör" szóból képzett változata. Számtalan példa mutatja, hogy nyelvünkben ez a lehetőség is igen gyakori: hal-aszt, mar-aszt, men-eszt, jöv-eszt, pukk-aszt, kel-eszt, él-eszt, vál-aszt, tám-aszt forr-aszt, szár-aszt, ap-aszt, ak-aszt, tap-aszt, rag-aszt, boml-aszt, roml-aszt, lyuk-aszt, lék-eszt, rek-eszt, virr-aszt, függ-eszt, mer-eszt, er-eszt, gerj-eszt, horp-aszt, porl-aszt, foly-aszt, stb.

Ez a megoldás is a szélforgóval és a kereszt köré írt, rajzolt körrel van összefüggésben.

A megoldást Varga Csaba ötlete adta, aki szintén a kör-rel hozta kapcsolatba:

"A KERESZT szó aligha lehet más, mint OSZTott KOR, KOR­OSZT, KÖRŐSZT, KERESZT, ám valójában a KÖRÖZ szó áll benne. A KERESZTénység hátterében tehát a ma magyarnak nevezett nyelv áll."

http://aranylaci.x3.hu/jezus-tanai/tanai.htm

Sajnos Vele már nem tudom ezt a kérdést megvitatni...

(Ahogyan a király is ősi, képzett magyar szavunk, minden szláv eredetet hirdető okoskodással ellentétben. Ez is egy képzett szó: kir-ály, rengeteg más szavunkkal egyetemben: dag-ály, hom-ály, rag-ály, lap-ály, visz-ály, akad-ály, asz-ály, usz-ály, borzad-ály, mered-ély, kev-ély, sek-ély, seg-ély, szeg-ély, tekint-ély, vesz-ély, szem-ély, tereb-ély, fek-ély, fed-él(y), stb...)