Beteszek egy kis kronológiát, hogy ne csak offoljunk;  

 

 

Kr.u. 838 = i.sz. 1028   

Időközben Pribina és fia átköltözött Ratimár udvarába, aki Siscia város környékének a fejedelme volt. Ratbod comes vezetésével érkező sereg elől Pribina a Szávától délre menekült. Egy bizonyos Salachó határgróf (krajnai) kibékítette Ratboddal. Ratbod Német Lajos királlyal egyetértésben kiterjedt birtokot adományozott neki az akkori Sana/Salae folyó (ma Moosburger Bach) környékén. E folyó mocsaras vidékén erődítményt épített, és előcsalogatta az erdőkbe elmenekült szlávokat. Idővel jelentős hatalomra tett szert a környéken. 

Ebben az időben már Pietro Tradonico Velence dózséja Vilmos császári hadvezér felügyelete mellett. (Vilmos gyermekei – Gizella 14, Péter későbbi hungár király 7 éves)

A bulgár Nagykán Preszjám 1042-ig.

Kr.u. 841 = i.sz. 1031

A Szász Világkrónika megnevezi az évet, a 841-es esztendőt, amikor az „Ungerek” felveszik a kereszténységet István uralkodása alatt. A pápa IV. Gergely (827-844)

 Erre az évre teszem István és a 17 éves Gizella házasságkötését.

Kr. u. 843 = i.sz. 1033

 Jámbor Lajos fiai a verduni szerződésben végleg felosztják a Frank Birodalmat; Kopasz Károly a nyugati (francia) Német Lajos a keleti (német) területet kapja, a legidősebb fiú, Lothar pedig a középső területsávot Burgundiával, Itáliával és a császári címmel.  

Kr.u. 844 = i.sz. 1034

IV. Gergely pápát halála után II. Szergiusz követi. István a morvák (Mura-Enns vidéki szlávok) feletti fennhatóságot átengedi Német Lajosnak. A stratégiai fontosságú Duna völgyben is halad előre a hunok kiszorítása, asszimilálása. Elképzelhető, hogy már ekkor a Duna völgye egészen Tulun városáig Német Lajos ellenőrzése alá kerül.  Cserébe - amint az a verduni szerződés térképvázlatából is látszik - a frankok átengedik Istvánnak a Dráva Száva köz (Zágrábtól keletre) ma is Szlavóniának nevezett területe feletti ellenőrzést.   

Kr.u. 846 = i.sz. 1036

Német Lajos augusztus hónap közepe táján seregével az elpártolni készülő morva szlávokhoz (Sclavos Margenses/Marahenses = Mura-Enns vidéki szlávok) ment. Ott belátása szerint rendezte az ügyeket, fejedelmet rendelt számukra, Moimár unokáját Rastizent (Rasztiszláv).

Kr.u. 847 = i.sz. 1037

II. Szergiusz pápa halála napján egyhangúlag IV. Leót választották meg pápának. Ő volt az, aki Istvánnak koronát és az apostoli áldás levelét küldte, mert „általa Krisztus annyi népet megtérített.” A koronaküldést megelőzően Hungáriának 10 püspöksége és egy érseksége volt. A koronázás leírt ceremóniájából arra következtethetünk, hogy Istvánt a püspökök, és az ország főméltóságai koronázták királlyá.  

A mainzi zsinat éve. István első törvényei ezután születnek, hiszen kimutatható a szó szerinti átvétel a zsinat határozataiból.    

Kr. u. 850 = i.sz. 1040

10 éves ügyködése után Pribina csinos kis birtokán Liupram salzburgi érsek (836-859) templomot is szentelt. Pribina várának a neve szlovénul Blatograd, a később odaköltöző Karlmann és kísérete Moosburgnak nevezte. A hagyomány szerint ott született Karlmann fia a későbbi Arnulf császár.

Kr.u. 852 = i.sz. 1042

IV. Leó halála után VIII. János néven egy nő lett pápa, aki eltitkolta nemét. Miután három év múlva az utcán pápai ruhába öltözve gyermeket szült, a római csőcselék megkövezte őket. 

 István hosszadalmas harcok után legyőzi és megöli (vagy fogságba veti, akit 1059-ben temetnek el?) a bulgár nagykánt Preszjamot. Ezzel a teljes Kárpát-medencére kiterjedt hatalma.

Kr.u. 855 = i.sz. 1045

Johanna papissza, majd Anasztáz ellenpápa után III. Benedek foglalta el a pápai trónt. (855-858) 

Miután a morvák fellázadtak Német Lajos Rasztiszlávra támad, de hadjárata sikertelennek bizonyult. Lajos király a következő évtől fiára Karlmannra bízza a keleti részek pacifikálását. Rasztiszláv ráébredve erejére fejedelemségéhez csatolja a Dunától északra élő avarokat és szlávokat. 

Erre az évre teszem István fiának, Imrének a születését.

Az Al-Dunán túl Borisz a bulgár kán, aki Bizáncban keresztelkedik meg népével, és uralkodásának vége felé hivatalos nyelvé a szlávot nyilvánítja országában.    

Kr.u. 858 = i.sz. 1048  

III. Benedek halála után I. Miklós foglalja el a pápai trónt (Kr. u. 858-867)

Karlmann berendezkedett Karintiában, leváltotta a korábbi vezetőket, saját embereire cserélte, és szívélyes viszonyt alakított ki Rasztiszlávval, akit adófizetésre kellett volna kényszeríteni…   

Kr.u. 860 = i.sz. 1050

Eltűnik a történelem színpadáról a karintiai Pribina, akit a morvák ölnek meg, legalábbis a bajorok szerint. Legközelebb majd az 1920-as Trianoni diktátum után fog nagy karriert befutni sok-sok szobor emlékmű, kitűntetés, bankjegy stb. formában a Csehországhoz csatolt Felvidék tájain. 

Hogy mekkora volt Pribina országa, annak megválaszolása a karintiai történészekre vár…

  Ebben az évben a morvák legjobb barátai a Karintiában berendezkedő Karlmann és kísérete. Mindenesetre Pribina fiát, Kocelt nem ölték meg, ő maradhatott apja várában, ahol 865-ben a következő Salzburgi érsek - Adalwin (859-873) látogatja meg.  

Kr.u. 861 = i.sz. 1051  

Szent István ellen merényletet kíséreltek meg, amelynek következményeiben meghal. Vazult tervezi örökösének, de Gizella és környezete megvakíttatták, uralkodásra alkalmatlanná tették. A magatehetetlen István menekülésre szólítja fel Vazul fiait, Andrást, Bélát és Leventét. Észak-kelet irányban menekültek el az országból, így a baráti lengyel néphez majd később András akár Kijevig is eljuthatott, hiszen pár év múlva orosz feleséggel fog hazatérni. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a Bajor Geográfus által „Ungare”-nak nevezett nép (kavarok/székelyek) fogadta be őket.

Péter lett Hungária királya, aki István nővérének Vilmostól született gyermeke. (Vilmos első házasságából született Gizella, István felesége is.)   

Zsarnoki uralkodása rövid ideig tart, és István másik nővérének fia Aba Sámuel a hungár néppel elzavarja. Péter nyugaton gyűjt erőt királysága helyreállítására.

Karlmann fellázadt saját apja Német Lajos ellen. Rasztiszlávval szövetkezve elűzte Karintia, azaz frank Pannonia őrgrófjait, és saját embereire cserélte őket. 

Kr.u. 862 = i.sz. 1052   

Szent Bertin Évkönyve szerint az „ungri” nép pusztította Lajos királyságát.  

Kr.u. 863-864 = i.sz. 1053-54  

Karlmann és Rasztiszláv ellen apja hadjáratot indít, Salzburg irányából Bischofshofen és Tamsweg érintésével érkezik meg a Mura völgybe. Karlmann sorsa a házi őrizet lett.

Ménfőnél Péter legyőzi Aba Sámuelt, de a pogánylázadást nem tudja megfékezni. Ekkor érkezik keleten toborzott nagy hadseregével András Hungáriába, aki megvakíttatja Pétert, leveri a pogánylázadást, és Tulunban (ma Tulln) találkozik Német Lajossal, akitől papokat kér a megtizedelt papság pótlására.

Andrást i.sz. 1054 szeptemberében koronázzák királlyá Székesfehérváron. 

I.sz. 1055

A tihanyi apátság alapítólevele, tele hungár nyelvemlékkel, többek között a Balaton nevével.  

 András király öccse Levente meghal, lehet, hogy ekkor kerül az Ostmark ellenőrzése alá a hungárok által róla elnevezett vár, Leventevár/Laventenburg?

Adalwin Salzburgi érsek Krisztus születését Chezilo (Kocel) várában ünnepelte, amelyet most Mosapurchnak (Moosburg/Karintia) hívnak, s mely apja Pribina halála után szállott reá, akit a morvák öltek meg.

Az Oguz származású Turul bég (Emese férje, Álmos apja, Árpád nagyapja) meghódítja Bagdadot.  

Kr.u. 866 = i.sz. 1056 

Szent Bertin Évkönyve szerint a bulgár (hungár) követek a királyhoz mentek Regensburgba, tudatták vele, hogy uralkodójuk népe jó részével áttért a keresztény hitre, egyszersmind arra kérték a királyt, hogy mielőbb küldjön alkalmas hittérítőket hozzájuk.