Nézd, én szóltam előre, hogy nézz utána kicsit a Baalbekben folyó régészeti kutatásoknak is vagy a rekonstrukciós rajzoknak. Hagytam is időt. Erre youtubos videókat nézegettél. Szóval a Nagy Templom pódiumának keletkezéséről, amit az 1898 óta tartó többé-kevésbé máig tartó majd folyamatos ásatások, szondázások alapján kiderült:

 

A 3 templomkép után a két utolsó templom a baalbeki Bacchus templom (ezek csak a szerkezet miatt, a pódium szerkezete miatt érdekesek).

 

A római templomoknál úgyszólván bevált gyakorlat volt egy pódium a templom alatt. A görög vagy egyiptomi templomoknál nem. Ha görög templom alatt pódium volt, akkor mind a négy oldalára lépcső vezetett. Itt van példának a Fortuna Virilis, Maison Carrée vagy az örmény Garniban lévő templom (lásd fentebb). Ezek akkoriban vagy kicsivel előtte épültek, mint a baalbeki Juppiter templom pódiuma. Itt a pódium stílusát érdemes megfigyelni: A pódium külső lábazatánál és a felső szélén egyaránt van egy ék alakú kiszögellés. Ezek a templomok persze jóval kisebbek a baalbeki Juppiter templomnál.

A Juppiter templomtól délre áll Bacchus temploma (fentebb jobb szélen), melyet a Nagy templom szinte kicsinyített másának tartanak. Ez alatt is van pódium, szintén hasonló kialakítással az oldala (egyébként a Kis Oltár alsó része is hasonló kialakítású). Kitadamanta csak a Nagy templom alatti pódiumot valahogy nem érzi római jellegűnek (nemcsak ő, hanem az összes Baalbekről szóló szenzációs portál). Egy történelem előtti civilizáció építményének tartja, de amiket emleget, azoknak nem ilyen a stílusa (vagyis egyáltalán nem jellemezte azon őscivilizáció építési technikáját). A másik értetlenkedés, hogy miért ilyen hatalmasok a kövek, amikor sehol-máshol fele ekkorákból sem építkeztek. Ez kb. olyan okoskodás: ha elpusztulna civilizációnk és egy sok ezer évvel későbbi tudósok megtalálnák Párizs romjai között a 300 méteres vastornyot, azt mondanák, hogy ezt nem építhették a „franciák”, akik itt éltek, mert akkor miért nincsenek, fele vagy harmadekkora hasonló vastornyok (ami mutatná a „fejlődés fázisait”)? Meg miért nem kőből épült? Stb. Miután már írtam róla eleget, az egyiptomiak megbirkóztak az ilyen súlyú tömbök szállításával, mint a baalbekiek. Ha ők, akkor a római mérnökök is: több száz tonnás obeliszkeket, kőhasábokat is elvittek, mint írtam. Ha ezt kérték tőlük megcsinálták. Nyilván célszerűségből az építkezéseken jóval kisebb tömböket használtak.

 

A képek Wiegand Baalbek I. kötetből vannak. A német expedíció rajzai. Az első a Juppiter templom alapjainak romjai, ahogy 1900 körül voltak. A két másikon jól látszik a német expedíció kutatóárkai a templom alapjába. A 4. kép egy rekonstrukciós nézet, hogyan nézhetett ki a nyugati oldal, ahol a Trilithon is be volt építve (legalábbis ez volt az eszményi terv).

 

A régészek közt jelenleg nem abban van kisebb nézeteltérés, hogy a terasz római vagy történelem előtti eredetű, hanem abban, hogy a belső T-formájú pódium (Pódium 1), ami kisebb kövekből épült, a szeleukida (i.e. 2. sz.) időkben vagy 50-100 évvel később, Nagy Heródes alatt épült. Aztán abban, hogy a Pódium 1-re került-e akkoriban egy pre-római templom vagy sem, és ezt egy földrengés vagy a rómaiak bontották-e le?

Miután a terület i.e. 64-ben római uralom alá került, veterán katonák is költöztek ide. Elhatározták ennek kiszélesítését, megnagyobbítását (Pódium 2). A Pódium 1-et mindhárom irányban mintegy tíz méterrel kiszélesítették, egyre nagyobb köveket alkalmazva a szélek felé. A föld alatt, alapnak is több sor kőhasábot leraktak. A terasz szélének, egyfajta támfalul hatalmas tömbök lerakásába kezdtek. Ezt igazolta, hogy ez a földmozgásoktól nem mentes terület. A Pódium 1 fölé a római világ egyik legnagyobb temploma került.

Az első három kép Lohhman rajzai. Az elsőt a sötétkék mutatja a Podium 1-et, a rózsaszin a római kiszélesítést. A 2. és 3. kép is sötétes árnyalattal mutatja a belső T-alakú pódiumot. A 4. kép Adamtól van, a Trilithonok helyzetbe húzását mutatja.

 

A teraszt körberakták hatalmas 9-10 m hosszú és legalább 4 méter magas, 300-350 tonnás tömbökkel. 24 ilyen nagy tömböt raktak le. Hogy megkapják a római pódiumokra hasonlító külső formát. Ezek felső sarkát le kellett vágni. A tömbökbe sorban lyukakat vágtak, hogy oda faékeket helyezzenek. Így törték le a mészkőtömbök felső sarkait, majd vésőkkel kiigazították a vonalakat. Ezt csak a nyugati oldalon végezték el. Idehúzták a Trilithon három hatalmas tömbjeit, melyek mindegyik 800 tonnát közelítette. A 900 m-re lévő kőbányában már majdnem elkészült a Dél Köve, de nem alul még nem vágták el az alatta lévő sziklától. Ekkor állt le a nagy tömbök hurcolása. De nem csak itt, hanem az alsó kősör felső tömbjeinek lenyesése is. A déli oldal nyugati végén csak 2-3 tömbnél végezték el a lenyesést, míg a déli és északi oldal többi tömbjeinél csak a lenyesés vonalánál sorakozó üreges furatok maradtak meg (ezeket a furatokat éppen már korábban, a tömbök mozgatásánál is használhatták). Ezek alapján nagyon valószínű, hogy a Dél Kövét a pódium délnyugati sarkához szánták. Viszont ekkor, nem tudni mi miatt, letettek további gigantikus tömbök szállításáról, ami kár volt. Helyette sokkal kisebb tömbökből folytatták a pódium szélét, kialakítva a római pódiumra jellemző felső kiszögellést is. Nyilván jobb és gigantikusabb lett volna, hogy folytatják az építést a gigászi kövekkel, hiszen néhány krónikából tudjuk, hogy a 6. században (ekkor már ötszáz éve állt a pódium) egy hatalmas villámcsapás és valószínűleg földrengés nagy károkat tett a Nagy Templomban. Oszlopok dőltek le és a pódium széle megmozdult, sőt, állítólag a Trilithon feletti rész le is omlott. Ugyanakkor a gigantikus tömbökből rakott alsó sor, meg sem nyekkent, sem a nyugati oldalon felé rakott Trilithon. A Trilithon tömbjeit már a lenyesett kövek felső széléhez húzták (és nem az alattuk lévő tömbök külső vonalához)! Ezeket azóta nem mozgatták. Olyan sokat nézegetted a Trilithont: az alatta lévő sor kiképzésére nem figyeltél?

 

A fő kérdésem (im) a következő: milyen ősi „megalitikus” civilizáció alakította volna ilyen „római” módra egy kőpódium szélét? Tudsz hasonlóan kiképzett megalitikus/ciklopi falat mutatni máshol, ahol szerinted ez az őscivilizáció tevékenykedett? Tehát a nagy tömbök alá kistömbökből raktak alapot, majd a felső sarkukat lenyesték és a következő sor már ehhez a lenyeséshez igazodott? (viszont mint pódium és kiképzés tekintetében egyértelműen római, tökmindegy mekkorák a kövek).

Ruprechtsberger könyvéből (1999) van ez a 3 kép. Azt mutatja a Trilithon után hogy rakták volna le a következő tömbot. Láthatólag a déli oldalon már el is kezdték az alatta lévő kősör felső sarkának levágását.

 

A később épült szomszédos Bacchus templom pódiuma is hasonló kivitelezésű, viszont sokkal kisebb tömbökből épült. Ezt valahogy senki nem emlegeti emiatt, hogy valami őscivilizáció hagyatéka lenne.

Nem tudom, miért nem folytatták a római mérnökök a hatalmas támfal építését gigantikus tömbökből, talán túl lassú volt az építkezés vagy más nehézségek adódtak. Egyébként nem tettek le teljesen a nagy tömbök használatáról, mert a Nagy Udvar mellett húzódó építményekben is használtak 60-120 tonnás tömböket. Az építés folytatásáról is van kisebb vita a régészek közt, mert általában úgy gondolják a nagy monolitokra kisebb kövekkel befejezték a pódium külső oldalát, de egy másik vélemény szerint így hagyták (ugyanis ez az akkori látogatókat nemigen zavarta, hiszen a szentélyeken át, csak keletről léphettek be a Juppiter templomba).

A nyugati oldalon, a Trilithon alatt már ferdére voltak vágva a kövek, mikor a 3 nagy követ rájuk húzták. A déli vagy északi oldalon sok kőnél még csak előkészítették az üregeket, hogy faékekkel letörögessék a sarkokat, így könnyítve meg a készre megmunkálást, de erre már soha nem került sor.

 

Hát akkor én is csinálok egy összegzést:

1. A római mérnökök képesek voltak a gigantikus tömböket (300-800 tonna) elszállítani 600-900 m-re. Vagy kétszáz ökörrel vagy csörlőrendszerrel, szántalpakon és erre a célra épített úton. Rómaiak messze a legszóbajöhetőbbek az ókori kultúrák közt: hiszen használtak az összetett csörlő- és csigarendszereket, hatalmas darukat építettek.

2. Maga az elkészült/vagy úgy hagyott pódium római jellegű volt, eleve ebben a stílusban épült volna készre. Hasonló épült, csak kisebb méretben, a Bacchus templom alá is.

3. A templom építése a pódiumra valószínűleg valamivel hamarabb indult meg, mint az alatta lévő pódium kiszélesítése. Már az oszlopok álltak, mikor a Trilithont a helyükre húzták (mivel az alapjában van egy olyan oszlophenger, amiből a templom oszlopait összerakták). Sőt, könnyen elképzelhető, hogy előbb a terasz kiszélesítésének alapját rakták csak le, majd a legnehezebb külső sor tömbjeit húzták a helyükre, hiszen így sokkal könnyebben tudtak a gigantikus tömbökkel mozogni, majd kitöltötték a két terület közti üres térséget.

4. A templom képét felskiccelték az egyik Trilithon tetejére (a képét közölte Kalayan is). Ilyen állapotában már vagy 1500 éve nem láthatjuk. Majd erre is kőtömböket raktak, azaz ekkor már állt a templom!

5. Már a német régészek 1898-1905 között leástak kutatóárkokban a pódium alá (és a későbbi ásatásokkor is végeztek ilyen szondázásokat) és ott görög/latin feliratos érméket, cserepeket, kidobott szemetet találtak. Tehát a Juppiter templom alatti terület az i.e. 2. század előtt „szűz” terület volt, ellentétben a mellette lévő Nagy Udvar területével, ahol ősrégi település nyomait találták és egy bronzkori templomét.

6. A római mérnökök biztos konstruáltak olyan emelőket, darukat, kőfejtői gépezeteket, melyek az idők során elvesztek. Mikor leállították a Trilithon szintjének 20 méter hosszú tömbjeinek kivágást, akkor már ahol a Dél Köve van, három tömböt kivágtak, míg a másik bányában meg kettőt. Ez utóbbinál a sziklából elkezdték kivágni az egyiket, míg a Monolit II-nek nevezett gigantikus tömb (1200 tonna) gyakorlatilag egy sziklagödörben hever, ahol még most is kapcsolódva az anyakőzethez. Nem tudom, hogy egyáltalán hogy gondolták ennek kiemelését onnan? Mindenesetre ezek egyike sem készült el, sohasem mozgatták. A Monolith II-ről láthatólag teljesen lemondtak, mert a felső részén láthatólag elkezdték feldarabolni azt, majd ezt is félbehagyták.

7. A tömbök elvonszolása mellett az oszlopok tetejére került hatalmas kőáthidalók felemelése 20 méter magasba és elhelyezésük az oszlopok tetején szintén óriási munka volt, hiszen ezek közt voltak 60-100 tonnásak is. Ezek mozgatására darukat építettek.