Akkor valami nem stimmel. Nem akadékoskodni akarok, nyilván nem voltam ott és nem ellenőriztem a dolgot személyesen - de a saját rendelkezésemre álló információk alapján a légi utántöltésre alkalmas Tu95 variánsok ki/átalakítása tömegesen cca. 61 után történt meg, előtt ez inkább kísérleti volt, mint gyakorlati - amitől a hivatkozott térkép amúgy lehet hiteles, viszont nagyon könnyen lehetséges, hogy nem valós, hanem feltételezett orosz képességeket ábrázol. 

Erre egyébként javaslom, hogy azért figyeljen oda nagyon, de nagyon mindenki, mert a hidegháború időszakában az oroszok egy téren fényévekkel múlták felül az USA/NATO oldalt - és az a dezinformáció volt, számtalan olyan képességet sugalltak, mutattak a nyugat felé - amellyel valójában nem is rendelkeztek (ez ma is jól megy amúgy, lásd a "mindent verő, minden USA gépet rommá alázó", valójában nem is létező SU57, vagy az egyébként elterjedt és tömegesen használt Abrams tankot bármikor félrepöccintő, a valóságban pár, használhatatlan és totálisan kiforratlan bemutató példány formájában létező Armatát stb...). Az USA szabályszerű "bombázófrászban" volt például az M4 bombázók miatt (nem mellesleg többek között ilyeneket figyelgetni ment Powers is az U2-esével, amikor lelőtték...), ma meg már tudjuk, hogy ezek a gépek soha nem voltak arra tényleg használhatók, amire kitalálták őket, nem véletlen, hogy a technológiailag elavultabb, korban is picit idősebb Tu95-ösök lazán túlélték őket... Meg mellesleg töredék annyi sem volt belőlük, mint amennyit az USA feltételezett.

A Kh20 rakéta meg a gyakorlatban sanszos, hogy kb: használhatatlan lett volna, kis hatótávolság, rémesen pontatlan gagyi inerciális navigációs rendszer (magára hagyva alig volt pontosabb a II. világháborús V1-nél, a kísérleti gépek nagy része városnyi célpontot sem talált el külső rávezetés nélkül 2-300km-ről), amit viszont remekül zavarható rádiós korrekcióval kellett volna a hordozó Tu95-nek becsapódásig ellensúlyoznia (tehát nem fordulhatott volna vissza a Kh20 indítása után). Olyan nagyon szerintem az oroszok sem hittek abban, hogy ez a gyakorlatban működne, nem véletlenül igyekeztek inkább az ICBM vonalat tolni. Megjegyzem, a térképeden szép egyenes vonalakat látunk, a nagy (gazdaságos) repülési magasságok mellett mérhető hatótávolsággal - miközben az USA Kanadával nagy-nagy együttműködésben már az 50-es évek közepére felállította a korai riasztórendszert Kanada középvonala felett ill. egészen északon, Alaszkában, Grönlandon is - így nagy magasságban kb: zéró esélye lett volna már 1960 körül is akár csak egyetlen egy Tu95-nek is átcsusszanni - emellett az USAAF megkapta a kölcsönös megállapodások alapján a kanadaiaktól arra is az engedélyt, hogy ilyen esetben már felettük elkezdjék az elhárítást.

De igazad van abban, hogy papíron elvileg a Tu95-ök légi utántöltés nélkül is egy atombombával elérhették volna az USA területének nagy részét, valóban. Akár. Elvileg. A gyakorlatban sanszos, hogy nem, ahogy a gyakorlatban az USA B-36, B-47 és B-52-es gépei is nagyjából a 60-as évek elejéig jelenthettek volna csak érdemi veszélyt a SZU-ra, utána már nem nagyon (mondjuk a B-36-ot nem véletlenül már az 50-es évek végén nyugdíjazták is).