Kedves Fórumozók!

Szeretném leírni tapasztalataimat és élményeimet, hiszen én is sokat okosodtam a mások által közre adott történetekből, esetekből. Akit nem érdekel, bátran lépjen tovább!

Utunkat a Wizztours-nál foglaltam, a szülinapi akciójuk keretében még májusban, szerintem reális áron.  Azóta az euró árfolyama igencsak megugrott. Tartottunk tőle, hogy plusz összeget kérnek majd tőlünk, de szerencsére nem ez történt. Július 5-én indulás Malagába.  Gépünk – köszönhetően a francia légi irányítók sztrájkolásának - 2 óra késéssel szállt fel. Míg az utasoknak elég kellemetlen volt ez a +2 óra ücsörgés a gépben, annál kedvezőbb a Wizz air-nek, hiszen ezen idő alatt ők folyamatosan árulták a borsos áru leveseiket, üdítőiket, szendvicseiket. A 3 óra 40 perces repülés után megérkeztünk erre a csodálatos helyre. A malagai repülőtér óriási. A megbeszéltek szerint a ZuliCar –tól  Adrienn már várt minket a kijáratnál. Ő és párja, két nagyon kedves magyar ember, akik Spanyolországban próbálnak szerencsét. Autókölcsönzéssel és szervízeléssel foglalkoznak. Nekem a facebookon ajánlották őket  egy csoportban. Jóval az utazásunk előtt e-mailben írtam nekik, de akkor nem köteleződtünk el. Itt a fórumon leírtak alapján autóbérlés témában elbizonytalanodtunk, holott más országokban is béreltünk már autót és semmi probléma nem volt. Nem igazán tudtunk dönteni, hogy melyik cégnél béreljünk kocsit, depozittal vagy anélkül, egész hétre vagy csak pár napra. Még az indulásunk előtti napokban hívott fel Adrienn, hogy már csak egy bérelhető kocsijuk van erre az időszakra, azt is csak 5 napra tudnánk kibérelni. Gyors döntés született: kibéreltük a felajánlott Fiat Pandát. Úgy gondoltam, hogy mivel alig-alig beszélünk nyelvet, ha baj történik, velük legalább meg tudjuk értetni magunkat. Adrienn azt is felajánlotta, hogy az utolsó nap kiszállítanak minket a reptérre mindenféle plusz költségek nélkül, így nem kellett külön transzferről gondoskodnunk.

Szállodánk a Sunset Beach Club Benalmadenában. Közvetlen a tengerparton áll a hotel, mely nagyon jól felszerelt. Az emeleteik számozása elég érdekes, mert a földszint a 6. emelet és attól van feljebb és lejjebb is. Az első emelet a medence szint.  A hotelben működik egy utazási iroda, mely segít megszervezni a kirándulásokat, valamint egy bolt is, mely friss pékárukat kínált. A strandon minden nap kb. 11 órától folyamatosan szervezik a programokat az animátorok kicsiknek és nagyoknak. A kicsiknek csúszdát állítottak fel, vízi labdáztak, dartsoztak, pingpongoztak, volt arcfestés, hajfonás. A nagyoknak volt aqua fitness, torna, ill. egyik nap borkóstoló és paella főzés, melyből kóstolót adtak.

Egy hátrafelé, a hegyekre, üzletekre és egy kis parkra néző szobát kaptunk. Azt mondta a recepciós, hogy tele vannak, ezért cserére nincs lehetőség. A férjem ebbe azért nem nyugodott bele. Negyedik napon – mely a szülinapom volt – sikerült átköltöznünk egy oldalsó szobába, ami a tengerre nézett és gyönyörű volt. Mindezt felár nélkül.

A két szoba elosztása ugyanolyan volt, 4 főnek pont elég.  Egy kis szobában két ágy, a nappaliban egy  kihúzható, nagy méretű kanapé. A kicsi konyhában minden megtalálható volt: mikró, sütő, főzőlap, kenyérpirító, vízforraló, edények, étkészletek. Wifi ingyenes és elérhető a szobákban. Légkondi ingyenes és működőképes.

Első nap Benalmadenában sétálgattunk, megismertük a környéket. Sok kis árus működik a főúton. Megnéztük a Bill bill-t, elmentünk egészen a Puerta Marina kikötőig. Itt aztán rengeteg étterem, üzlet található. A kikötőben szép hajók, yachtok horgonyoznak, és a házak is megérnek néhány fotót. Innen lehet hajókirándulásra, delfin néző túrára menni. Hangulatos kis hely.

Második nap beutaztunk Marbellába a híres Nueva Andalucia piacra. A GPS útvonalát követve utaztunk, mely időnként le akart téríteni az autópálya lehajtóknál, mégis ügyesen odataláltunk. Az autópálya díjak magasak, de legalább lehet fizetni kártyával is. Az utak kiváló minőségűek, nem kátyúsak. Könnyen tudtunk parkolni (ingyenesen!) a piac közelében. A piac valójában elég nagy területen található, van ott minden, kicsit kínais jellege van és elég drága. Visszafelé szerettük volna megnézni a Castillo de Colomarest, de éppen zárva volt, ezért csak néhány fotót készítettünk kívülről. Már így is megérte, mert ez egy igazi mesebeli palota.

Harmadik nap Gibraltár. 9-kor már a határnál voltunk. Ezúton is köszönöm egyik fórum társamnak, hogy elküldte a térképet, ahol La líneában parkolni lehet. Tényleg érdemes időben érkezni, mert a parkolás mindenhol fizetős és ez a parkoló bár nagy, hamar megtelik. Csodás érzés átmenni azon a híres repülőtéren. Kb. 1 óra bandukolás után értük el a Cable Cart. Nézelődtünk, próbáltuk megszokni a fontban megadott árakat. Többször állítottak meg mini buszosok, ajánlgatták, hogy kivisznek minket a sziklára busszal árban nagyjából annyiért, mint amennyiért a cable car retúr visz. Bár ők körbe visznek busszal, négy helyen állnak meg, a felvonó meg kitesz egy ponton és onnan lehet gyalogolni a kilátókhoz. Maradtunk eredeti szándékunknál és felvonóval mentünk fel a csúcsra. Nem bántuk meg, nagy élmény. Kiszállva a kis makákók fogadtak minket és valami fantasztikus kilátás tárult elénk. Itt hallottunk először magyar szavakat. Kétségtelen, hogy Gibraltár fő attrakciói a majmok. Nagyon viccesek, de nagyon szemtelenek. Ha ételt-italt látnak, azonnal rácsapnak és ellopják. Ha nem adja az ember, vicsorogni is képesek. Mindenki próbál hozzájuk közeledni, hogy jó fényképet lehessen készíteni. Én is így tettem és hopp, máris a nyakamban volt az egyik. Nem karmolt, de próbálta az övtáskámat kinyitni, nem bírta. Aztán próbált harapni, úgyhogy gyorsan lelöktem magamról.

Negyedik nap: Malaga városa. A kikötő mellett parkoltunk le a Málaga Park mellett. Elég korán érkeztünk, nem volt nagy forgalom. Egy spanyol férfitól kérdeztük meg, hogy a Castillo Gibralfaróra hogyan juthatunk ki ügyesen. A 37-es busz visz ki 5,2 euróért. Úgy gondoltuk kifelé ez nekünk megér annyit. Itt is nagyon szép panoráma tárult elénk. Fél Malagát láthattunk a magasból:  a La Malagueta aréna, a kikötő, a  kocka alakú épület az El Cuboban, Tres Gracias szökőkút. Érdemes kimenni. Visszafelé már gyalog jöttünk le, közben hegedűs, később gitáros játékát hallgathattuk. Mindjárt mellette áll az Alcazaba. Ide mi nem mentünk fel, inkább a katedrálishoz siettünk. Éppen misét tartottak benn, de elkülönítve beengedték a turistákat. Érdemes is megnézni a freskókat. A katedrálistól egy köpésre van a Calle Larios utca. Hangulatos kis utca, tele üzletekkel, éttermekkel és sok-sok emberrel.

 

A sűrű napok után nem maradt más hátra csak a pihenés, napozás, evés-ivás. A spanyol étkek a mi pénztárcánknak eléggé drágák, kb. 1,5-2-szerese a hazai áraknak. Persze ezt tudtuk, nem ért váratlanul. Mivel önellátóak voltunk, igénybe vettük a szállodához közel eső két szupermarket kínálatát. Voltak akciós termékek, próbáltunk ezekből válogatni. A felvágottaik (10 dkg 1 euró a legolcsóbb), frissen sült pékáruik (bagett 0,8 euró, csokis croissant 1 euró) finomak. Az egyik üzlet készített sült oldalast, grill csirkét. Egy egész csirke 5 euróba került. Vásároltunk 2,5 euróért félkész pizzákat, a kis konyhai sütőnkben megsütöttük. A 100%-os gyümölcsleveik elfogadható áron vannak, jó ízűek. A tej 1,5 liter volt 2 euró. Calippóból  hármat kellett venni, úgy érte meg.

A szállodai és külső éttermekben rengeteg féle készétel fogyasztható. Leginkább tengeri herkentyűkből készült ételek vannak, ezek már 9 eurótól kaphatóak. A gyerekeink eléggé finnyásak, ezért nem kísérleteztünk, ennyi pénzt már nem dobnék ki az ablakon. Éhen nem maradtunk, megoldottuk. Ettünk a Burger kingben is (megjegyzem ez sem olcsó), aztán egy hamburgeresnél.

Úgy gondolom a szálloda jó választás volt, semmiben nem szenvedtünk hiányt. A ZuliCar-t ajánlom mindenkinek, aki bizonytalan autókölcsönzés terén. Egy biztos, Andalúzia felfedezéséhez a 7 nap nagyon kevés, főleg, ha még strandolni és pihenni is akar az ember. Nagy szívfájdalmam, hogy Rondára nem jutottunk el. Talán a piacozás helyett oda kellett volna mennünk, de késő bánat… Majd legközelebb.