https://vimeo.com/236955626

>>azért érdemes megnézni az oltó ember kezét,

folyamatosan remeg. Valószínűleg Parkinson-kór, vagy más idegi károsodás.

Persze a kórt és a károsodást sok minden előidézheti, de azért érdekes egybeesés,

hogy egy pawpaw nagytermelőről van szó, aki minden bizonnyal egész életében falta az indián banánt, még akkor is, amikor nem érett, pl. lekvár formájában.

Igen, az annonacinra gondolok, ami idegméreg. Megnyugtató lenne, ha a Kentucky Egyetem nem csak a nemesítésre fordítana gondot, hanem kutatásokkal megcáfolná azt, hogy a pawpaw hosszú távon és nagyobb menyiségben az idegrendszerre egészségkárosító. Persze ha kiderülne, hogy mégis rossz lehet, azzal maguk alatt vágnák a fát. Meg persze meg is hamisíthatnák az eredményeket...

Azzal senki ne jöjjön ismét, hogy ő bizony sok pawot eszik, és semmi baja.

A dohányzás sem okoz egyből rákot...

http://www.webbeteg.hu/cikkek/parkinson/7586/a-parkinson-kor-motoros-tunetei

Jobb félni, mint megijedni. Véleményem, hogy mérsékelten fogyasszuk a pawot.

Erre minden adott, mivel a fa lassan nő, és így viszonylag kevés termést ad - eleinte.

Ha meg már sok gyümölcs van, az eltarthatóság szab határt a fogyasztásnak,

mivel nem eltartható 1-3 napnál tovább, el kell ajándékozni, adni a termést azonnal.

A lekvár persze megoldja a "gondot", de én nem annyira javasolnám, csak korlátozottan.

A szárított pawchips "szerencsére" fosat (hasmenés), így kilőve. A paw fagyit meg kihányták az óvodások... (pedig, óh, milyen jó cucc lett volna!)

a pawsört nem ismerem... (ld. ohioi paw fesztivál...)