H. Bernát Creative Commons License 2018.07.13 0 0 123999

Folyt.

 

 

 Madaras László

 

PROBLÉMÁK  ÉS LEHETŐSÉGEK  A K ÁRPÁT-MEDENCE 9.SZÁZADI TÖRTÉNETÉVEL KAPCSOLATBAN

 

(Vázlat)

 

174. old.-tól

 

 

"A vázlatos történeti áttekintés időszerűségét az adja, hogy immáron húsz évvel ezelőtt egy nagy-szabású nemzetközi konerencián oglalkozott utoljára a régészet tudománya az Alöld IX. századi történetének etnikai, társadalomtörténeti, nyelvé-szeti problémáival: Alöld 9. században (Szeged1993)

 

 

Az akkori kötetben a résztvevők a maguk saját ku-tatási területének megelelően számoltak be az álta-luk elért eredményekről. Már ekkor is tapasztalható volt bizonyos eszültség a történészek és egyes ré-gészek között az un. avar (helyesebben griffes-indás)népesség 9. századi továbbélését illetően. Valójában ez a nézetkülönbség nem csupán a tudományterü-letek között eszült, hanem a régészek között is el-lelhető volt, hiszen többen (pl. Szőke Béla Miklós,Szalontai Csaba) úgy oglaltak állást, hogy elkép-zelhetetlen az a helyzet, ami azt eltételezi, hogy azAlöld lakatlan, vagy csupán nagyon gyéren lakott lett volna. Ezzel csatlakoztak ahhoz a történészi el-ogáshoz, amely az írott orrások tanúságaira alapoz-va jelentős továbbélő avar (griffes-indás) lakosságoteltételezett."

 

 

176. old.

 

 

"Ez az álláspont ugyan 1983-ban jelent meg, denem érdemes legyinteni a hallatán, hiszen elemei-ben még ma is el-elbukkan egyes kutatók vélemé-nyében, igaz, hogy kicsit finomítottabb megogal-mazásban. Ha másképpen nem, hát olyan ormában,hogy a Dél-Alöld továbbélő avarokkal sűrűn lakott. (Olajos 2001a: 55-56)

 

 

Ugyancsak ebben a konerencia-kötetben tetteközzé Szádeczky-Kardoss Samu álláspontját a „Pan-nonok és avarok pusztái” kiejezéssel kapcsolatban.Regino orráshelyét elemezve arra a következtetésre jutott, hogy „Solitudines Pannoniorum et Avarumnem lakatlan pusztát takar, hanem nomadizáló, ál-landó alvakkal nem rendelkező lakosság által be-népesített területet. Ráadásul ennek a területnek alakossága esetenként túlszaporodik. (Szádeczky-Kardoss 1993: 233)

 

 

Ez a nézet azóta általánosan elogadottá vált, s a terület, amelyre vonatkozik az, az Alöld középső és északi területe lenne. (Olajos 2001a: 53)

 

 

177. old.

 

 

"Avarokról azonban még ezután is sok szó esik aorrásokban. „A bajorok és a karantánok (karintiai-ak) megtérése” c. munkában keresztény avarokról is tesznek említést. Márpedig ez a mű minden bi-zonnyal 870-871-ben íródott, tehát ekkor még ezta népet nagy valószínűséggel megkülönböztették a szlávoktól vagy a bajoroktól. A nagy kérdés persze itt is az, hogy hol élt (élhetett) ez a népesség? Erre akérdésre viszonylag egyszerű a válasz: valahol Pan-noniában, annak is a nyugati területein. S láss csodát,ezen a vidéken bizony régészetileg is kimutathatók atovábbélő avarok. Akár a Kisalöldön (Tomka 1994:99-107), akár a Dunántúlon (pl. Vörs lásd. Szentpé-teri 1984: 265-276.). Azt is tudjuk, hogy Nagy Károly„inter Sabariam et Carnuntum” között hozott létre egy avar vazallus államot, s ennek a népessége –vagy legalábbis egy része – az Alöldről származott."

 

 

178. old.

 

 

"Mindezekkel együtt megállapíthatjuk, hogy a Dunától nyugatra és délre valóban éltek a 9. század második és harmadik harmadában az egykori gri-es-indásokhoz tartozó csoportok leszármazottjai,annak ellenére, hogy ezek régészeti kultúrája már el-térő vonásokat is mutat, apáik, nagyapáik régészeti hagyatékától."

 

 

"Az igaz, hogy Dél-Erdély, a Maros völ-gye, az erdélyi sóbányák miatt bolgár ennhatóságalá került, s ezt régészeti lelőhelyek sora is igazolja ám az egész Alöldön nem tudunk számottevő bol-gár szórványleletet kimutatni. Az Alöld bolgár enn-hatóság alá kerülése régészeti módszerekkel nem igazolható, a dolog lényegét tekintve ez azt jelenti,hogy egyetlen település, vagy bolgár temetkezés sem került elő a mai napig.(Szalontai 2000: 263-286,Katona-Kiss 2009: 37-48).

 

 

Ugyanígy vagyunk a szlávokkal is. Az Alöld televan szláv eredetű helynévvel, gondoljunk csak a Pest, a Grad végű, vagy a Nándor szavainkra. Ugyan-akkor igazi szláv hamvasztásos sír, vagy a korai szlávkerámiával keltezhető település nem került elő errőla tájról. Előkerült azonban ott, ahol bizonyítottan szlávok laktak. Az Északi-középhegység völgyeiben,a Felső-Tisza vidékén, esetleg a mai Kárpátalja síkvidékein, mint pl. Királyhelmec, Kassamindszent,Zemplénagárd (Révész-Wol 1993: 119-128). Ezek atemetők általában hamvasztásos sírokat oglalnakmagukba, de találhatunk közöttük csontvázas síro-kat is. Ebben az esetben is azt tapasztaljuk, ahol egy etnikum jelen van, ott annak azonnal megvan a ré-gészeti nyoma is. (pl. Makkay 2003: 48-96).

 

 

Mindezek után tekintsük át, milyen leleteket is ta-lálunk az Alöldön 9. században?

 

 

Ám mielőtt ezt megtennénk, egy-egy térképpel kívánjuk bizonyítani azt, hogy mind a 8. században,mind pedig a 10. században nagyszámú régészeti le-let igazolja a griffes-indások és Árpád magyarjainak jelenlétét a tájon.(1. és 2. sz. kép)

 

 

E két térkép ismeretének üggvényében lesz iga-zán érdekes a harmadik térképünk. Ezen jól látható az, hogy a Dunától nyugatra az adatok sokaságával találkozunk, míg az Alöld ebből a szempontból egynagy ehér olt. (3. kép).

 

 

Így aztán igazán nehéz elhinnünk Szőke Béla Mik-lósnak azt, hogy„Igen valószínű tehát, hogy az Alöl-det ugyanaz az avar népesség lakta, mint a korábbi századokban. Viseletében, temetkezési szokásaiban– miként pl. a Hortobágy-árkusi, Szeged környéki,vagy a tiszaüredi temetők leletanyaga mutatja – ke-vés változás következhetett be. Ide már csak elvétve,ritka kivételként jutottak el azok az egyszerű éksze-rek is, amelyek a Dunántúlon még általánosan elter- jedtek. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy az Alöldre vissza-szorult avarság nemcsak politikailag szigetelődött el– vagy szigetelte el tudatosan magát – a környéken létrejött utódállamoktól, de a kulturális kapcsolatok terén is minimálisra csökkentette az érintkezéseket”(Szőke 1994: 83)

 

 

181. old.

 

 

"A enti három jelentős emberveszteséggel járóesemény már elégséges alapnak tűnik annak kimon-dásához, hogy az Alöld korábbi, – 8. századi lakossá-ga – igencsak megogyatkozhatott a 9. század első évtizedeire. Arra az időre, amikor még vannak gri-es-indás sírok a temetők szélein.

 

 

Ugyanakkor azt is világosan kell látni, hogy mind-azon temetőkben, melyekben a régészek 9. századi sírokat említenek, a két időszak sírjainak aránya elképesztő. Jó, ha minden ötven-száz 8. századi sírra jutegy-egy 9. századi."

 

 

 

187. old.

 

 

"Szentpéteri Józse az új ADAM lelőhelyeinek elem-zése során jó néhány grafikont készített, melyek kö-zül az egyiken a lelőhelyek időrendi besorolását áb-rázolta.

 

 

Erről világosan leolvasható az, hogy mennyire le-csökkent a lelőhelyek száma a 9. század első harma-dában. (4. kép) Külön ki kell hangsúlyoznunk, hogy aszázad első harmadában, mert a század további má-sodik két harmadára régészeti adatunk nincs, vagyami van (?) az nem támasztja alá a griffes-indás kultú-ra népességének tömeges továbbélését. Az Alöldönbizonyosan nem!

 

 

Természetesen lehet azt mondani, hogy nem jól keltezzük a leleteket, ezért hiányoznak azok a század második és harmadik harmadában az Alöldről. Azt azonban nehéz megmagyarázni, hogy miért nem találunk semmiéle olyan tárgyat, tárgy együttest,temetkezési szokást, amellyel a későbbi időre lehet-ne keltezni a sírokat. Akár ott, ahol a „lovakat tartó,törökös viseletű avaroszlávok,” vagy akár azokon a le-lőhelyeken, ahol a kocsikon vándorló és nomadizálószegény, de túlnépesedett avarok élnek.

 

 

Magam több mint három évtizede keresem eze-ket a lelőhelyeket a Tisza vidékén, sajnos egyetlen-egyet sem találtam sem én, sem pedig kollégáim."

 

 

Előzmény: H. Bernát (123995)