Lator László

 

 

FÉNYBEN VIHARBAN PENGEÉLEN

 

Lányok lányok hajnali szélben

virágok tépett lobogása

micsoda istent mutogat

a távoli erdők rácsa

 

Már ocsúdik a föld nehéz

tagjaiban hígul az álom

Ismeretlen növényeket

nevel az ég a láthatáron

 

Magasságot mélységeket

micsoda erő kapcsol össze

Hogy bírhatnám ki színtelen

szavaitokba börtönözve

 

Az ég áttetsző falait

erős ragyogás veri át

fényben viharban pengeélen

villog a roppant tisztaság

 

 

Sötéten, fényben, 1948 [35.]