Zsonát Creative Commons License 2018.07.03 0 0 43842

Lászlóffy Aladár

 

 

TELEHOLD

 

Honnan vetítem lombok árnyát a falakra?

Benézek alvó leányra, mókusra, madarakra.

Csendes vagyok, fölényes, magabiztos. Csak szállok.

A holdba kívánkozom vissza mindig, ha máshol járok.

 

A hűség világít velem, ha kitérek, elalszik fényem.

A szomorú, kényszerű kitartás minden reményem.

Így indulok mindig, ha árnyékot tartana utamba a föld,

megnézheted, mennyire leromlik minden, mi előttem tündökölt.

 

Hallgass meg, csendes nagy órákat tölthetsz velem, ha kitartasz.

Még hajnalig figyelj csak, szeress csak, s reggelig nyugodtan alhatsz.

Ha bezárod ablakod, függönyöd, falaid, el sosem érlek.

Háromszor próbállak, s utána örökre átadom lelkem a térnek.

 

 

A hetvenes évek, (1971) [53.] (DIA)