Zsonát Creative Commons License 2018.07.03 0 0 43831

Lászlóffy Aladár

 

 

JÁTÉK KÉT SZEGFŰVEL, KÉT PILLANGÓVAL EGY FAL ELŐTT

 

Árnyékodat átérem árnykezemmel

s úgy tűnik: szegfűt csókol át az ember

s a két pillangó szíveinkből szállt ki.

Ó, mért kellett veled a fényre állni!

 

Az én pillangó-szívem visszapattan,

és már csak állok csendes mozdulatban,

mégis az látszik: megcsókoltalak –

mert ajkunknál a szegfűk inganak.

 

A te pillangód is leszáll belém.

Két pillangóval hallgatok el én,

de ahogy csöppet elszakadnék tőled,

utánam hajlik két szegfű felőled.

 

Kavargó táncba fognak a virágok,

s a pillangók közt madarakat látok,

s most minden pici hátsó gondolatnak

új, árulkodó árnyékai vannak.

 

Így délután, mire a nap elég,

körül az egész szeptemberi ég

felleg- s levélárnyai ideesnek

és mind azt játsszák velünk, hogy szeretlek.

 

 

Színhelyek [10.]