Zsonát Creative Commons License 2018.06.18 0 0 43824

László Noémi

 

 

INTÉS

 

Elalvásom éjszakáján

hozta csendem könnyű lépte.

Pókfonálú keszkenőkkel

ébredésem elcserélte.

 

Bár csak illat volt, a teste

suhanását máig hallom,

máig fénylik álmos arcom,

ahol ujja érintette,

 

ahol mégis tetten értem

káprázatos érkezésben.

Csuklója köré csavarta

pókfonálú ébredésem.

 

Percre perc, az év kilobban,

egyre tisztul arca bennem.

Látom, amint visszapillant,

int, és viszi ólmos testem.

 

 

Papírhajó, 1996 [46.]