Zsonát Creative Commons License 2018.06.18 0 0 43817

László Noémi

 

 

HAJLIK AZ ÁG

 

Hallod-e: hullnak a percek.

Gömbölyű égi halomba

gyűlnek a titkolt mondatok,

és csak a hold lila fénye

jár körülöttünk, ajkad

mégsem nyílik a szóra.

 

Hallod-e: rendre morajlik

távoli tengerek árja:

visszavonulnak a benti

világok, nem feleselnek.

 

Lassan hajlik az ág,

tér nyugovóra az élet,

hull megadón a gyümölcs,

leperegnek a kései órák –

 

ólomsúlyú a test, ám

moccan a szívben az árnyék.

 

 

Papírhajó, 1995 [25.]