László Noémi

 

 

LÁTOMÁSOK

 

Csupán a múló évszakok

örökké hulló függönyén keresztül

áttetsző buborék árnyékában

meghúzván magamat igyekszem

nem létezni s néha föleszmélek:

úgy kéne összefűzni igaz szavakat,

hogy tisztaságuk hűvös visszfényében

a látomások felragyogjanak.

 

 

Papírhajó, 1995 [7.]