Zsonát Creative Commons License 2018.06.11 0 0 43757

Ladányi Mihály

 

 

SIKÁTOR

 

Szeretek éjszaka sikátorokba járni,

keskeny utcák során, sötét grundokon át,

ahol bodzák között könnyű zajok követnek,

szél hordja a boldog testek meleg szagát,

 

szeretek éjszaka megállani a házak

között és elgondolni, mi van túl a falon,

hogyan mozdul egy kar, egy száj hallgatagon

hogy izzítja a lázat…

 

Fényekkel megrakott, nagy álom-üzemek

a házak. Valahol rádió szól szelíden.

Komor éjjeliőr, viszem köztük a szívem.

 

Térjetek nyugovóra – mondom – s örüljetek,

hogy holnap új nap jön örömre, szerelemre,

s majd újra éj borul szivárgó sebetekre.

 

 

Kortárs. 1961. február [244.]