Elkezdtem írni, az akkor hányan is lehettek távol elméletemet, amikor belefutottam ebbe az egészen friss tanulmányba, amely egy kötet része: https://www.researchgate.net/publication/324066724_Es_ha_megis_tudtak_szamolni_Avagy_hany_katona_kell_az_orszag_vedelmere

 

Először nagyon megörültem, az egyházi rész meggyőző, de aztán az jutott eszembe, hogy így válaszolnék a címre: „Igen, ők tudtak:)”

 

Mert ez így alapjaiban rossz. Az 1498-as 22. tc nem szól 400 fős úri bandériumokról, https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=49800022.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D6 

sőt a despota estében konkrétan 1000 fő szerepel, de láthatunk „minden huszárjával” jelzést is.

Az így kapott 42x400=16800 főúri sereglétszám teljesen irreális. Kubinyi nem véletlenül említett min. 50 lovast az ide bekerülés alapjául, hiszen egyrészt az egyháziaknál is ennyi volt a minimum: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=49800020.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D6

másrészt az 1526. évi XXVII. törvénycikk is erre utal:  „a nem banderiumos urak és nemesek hadi pénzeit a vármegye kezibe kell adni. Minden úr és nemes, a kinek nincs bandériuma (s a ki fekvő jószágai alapján legalább is ötven lovast nem tarthat) köteles legyen a hadi pénzeket ama vármegyének nemesei közé adni, a hol az ő javai feküsznek.”

 

Ami még lényegesebb ahogy a fent idézett törvény kimondja: „jobbágyaik száma szerint kötelesek hadakozni” Mert amiben a CT vita kapcsán a szerző, Kubinyi és persze én is sokat írtam, a katonai reform lényege az volt, hogy ezután a jobbágyok száma alapján a bárók ill. megyék állították fel a csapataikat a hadiadó felét megtartva. Aki 36 adóegység – porta, telek ki hogy nevezi – után legalább 50 főt kiállított bekerült a fenti 40-es bárói mezőnybe, a többiek az adott vármegye bandériumával vonultak hadba. Tehát ha valóban kiállítottak volna a bárók 16800 főt, akkor ehhez 36x ennyi, azaz 605 ezer porta kellett volna… És ehhez jönek a szerző által telekkatonaságnak számolt: 13 100-as vármegyei hadak, amiket 36-al beszorozva 471 ezer újabb portát eredményezne, amihez még persze a királyi-egyházi-városi birtokú porták is hozzájönnének, így a korabeli krályság 1,1millió portával kellett volna rendelkeznie a jelenlegi – Kubinyitól-CT-ig mindenki által elfogadott – 300 ezer körüli helyett.  És a szerző még azon is ötletel, hogy a 13 100-as vármegyei szorzás önmagában nagyobb számot ad, mint amit eddig gondoltunk, de a többi portatulaj eszébe sem jut…

 

Teljesen irreális az egész, pedig sokan és sokat írtak a reformról, aminek már az oka is az volt, hogy a nagyobb erőket tartó urak ezen a címen eleve nem engedték a hadiadószedést földjeiken, így tulajdonképpen egy illegális rendszert próbáltak legalizálni, felét engedjék szedni az államnak, másik feléből maguk állítsanak saját, vagy küldjenek megyei csapatba erőket. Kubinyi kiszámolta rendesen: a későbbi változó - 36,24,20 jobbágyporta/1 fő- után a királyi-egyházi-városi portákat levonva, a maradékot elosztva 6700-12500 főt állítottak ki összesen a főurak-megyék vö. szerzőnk 16800+13100-as számával… Aki az előbbit kevesli, ne feledje, hogy a nemesi felkelés 20 000 körüli létszámát, akik viszont nem ezek részei voltak.

 

A jó kezdet után kár ezért...