A BVmot esetében főként azért írtam, amit írtam, mert - tudomásom szerint - az a néhány szerelvény

(én összesen 3 - ról tudok / 001 - 002 - 003 psz. volt belőle) sok esetben kénytelen - kelletlen vegyes

összeállításban közlekedett, mert szélső, funkcionális (a vezérlő) egységét például éppen BDv, vagy

BVh szerelvény hasonló funkciójú egységével kellett pótolni az eredeti szerelvény -beli egység meg-hibásodása és emiatti kisorolása okán. Ezzel foglalkozó jónéhány fényképpel illusztrált hsz. található

a BVmot típus üzemi tapasztalataival foglalkozó topicban. Tehát ez nem kitaláció, hanem lényegében

dokumentált tényállítás. Ugyanitt láthatók olyan hsz.- ok is, melyek arról szólnak, hogy a szerelvény

a betétkocsijai nélkül közlekedett és ezt fényképekkel is dokumentálták egyes hsz.- okban. Ez mégis

szerinted mi más lenne, mint üzemkészségi probléma (a szerelvény egy - két alapvető egységét ki

kellett sorolni és mással kellett pótolni, vagy mondjuk anélkül kellett közlekedtetni) ?

 

Azután az is közismert talán, hogy ezt - az egyébként valóban nagyon attraktív szerelvényt - maga a

MÁV is úgymond lefokozta idővel. Jó ideig  Expresszvonat / IC szerelvény jelleggel közlekedett például

Budapest - Kaposvár - Budapest, vagy épen Budapest - Szeged - Budapest viszonylatban, ám azután

egyszer csak megjelent személyvonatként Budapest - Kiskunhalas - Budapest viszonylatban.

 

Amúgy pedig az a nem szakértő véleményem, hogy maga a MÁV talán éppen amiatt kényszerült így

üzemeltetni és degradálni ezt a reprezentatív szerelvényét, mivel csak 3 egység készült belőle és ez

sajnos nem "széria". Emiatt azután az üzem - fenntartása, üzemeltetése sem valami kifizetődő dolog

(tartalék alkatrészek beszerzése az elhasználódott eredetiek helyett, sok esetben a Hunslet - cégtől).

 

Volt már példa ilyesmire a MÁV - nál. Így járt például a vasút a mindmáig legnagyobb teljesítményű

gőzmozdonyaival (303'001 - 002). Szinte néhány évvel a forgalomba állításukat követően ki lehetett

vonni őket a forgalomból, mert úgymond "két egység nem széria" és az üzemeltetésük ilyen módon

fenntarthatatlan volt gazdaságosan és ezen felül az élőmunka - igényük is túlságosan nagy volt.

Arról már nem is beszélve, hogy a típust a "Székely gyors" céljára konstruálták, ám mire üzembe

álltak, az ország ismét a "Trianoni határok" közé szorult, így a megcélzott 800 km - t meghaladó táv

helyett Budapest - Miskols - Budapest viszonylatban voltak kénytelenek vontatni gyorsvonatokat.