Mult het penteken csinaltam egy kis katlan-járást. Leraktam Dorogon a kocsit a temetönel, es elindultam felfelé. Egy ora alatt ertem fel a magassagi jelhez, 1:03 volt a NagyGete ell.pont helye. Ha ennyit mennek most a Kinizsin, annak mar örülnek. Meleg volt mint a fene, izzadtam mint a lo. Lefele megalltam az Öregkönel, nyugiban nezelödni, ilyet ugysem csinalok sokat.

Lefele a Geteröl mar tudtam, hogy nem akarok itt visszajönni, pedig a terv egy Dorog-Mogyi oda-vissza volt. Mogyirol kikereste a növerem hogy mikor megy a busz, igy aztan nyugiban setalgattam tovabb. Lefele a vizmosasban arrebb dobtam par követ, de tenyleg nem sokat. De azert a dokumentacio kedveert fenykepeket csinaltam.

A metszöollo is nalam volt, egy ket helyen levagtam a belogo agakat. Aztan lementem Tokodra, lemosakodtam, lehültem a kutnal, es irany fel. Itt aztan többet csattogott a metszöollo, mert az Iszinikre probalom tisztitani az utat. Igy a Csomoriás K+-et nem tudom milyen, gondolom járhatatlan állapot uralkodik mint mindig. Hegyeskönel gondoltam egyet, es felmentem a csucsra. Nagyon jo volt, a panorama jobb mint az Öreg-kötöl, mert a Pilist is latni, nemcsak a Gerecset es a Börzsönyt.. Komolyan elgondolkodtam rajta, hogy mégis inkább ide tegyenek nyugalomra majd valamikor. Csak az a baj, hogy itt nem megy se a Kinizsi, se az Iszinik utvonala, es nem sokan masznak fel extrakent a Hegyesköre. Vagy tegyem at ide az Isziniket?

Lekocogtam a tokodi pincekig, itt felhuztam egy vödör vizet, es lemosakodtam. A "kavicsos" ember, (akinel a Kektura belyegzö is van) figyelmeztetett, hogy a kut vize nem ihato. Jot dumaltunk, majd nekiindultam a rossz emlékü Kösziklanak. Most, kipihenten folyamatosan fel tudtam menni, pihenö nelkul. Megneztem a "kedvenc" helyeimet, ahol már annyiszor leültem, lefeküdtem, es nem akartam felkelni. Remelem iden gond nelkül felmegyek majd.

Lent Mogyin elertem a korabbi buszt, vissza a kocsihoz, es elbucsuztam a Getetöl. De nem örökre, csak 2 hetre.

Ma este kezdek csomagolni, mert csütörtökön megyek egy hetre Szerbiaba munkaügyben, aztan mar nem jövök haza, ott maradok a Kinizsiig.