Egyébként ha fegyelem betartásáról volt szó, akkor szerintem Prusit túllicitálta Alapiné Ecseri Éva tanárnő.

 

Nekünk 4 évig fizikát tartott, de már rögtön az elején látszott, hogy ha itt valaki feleselni mer, visszaszólni, rendetlenkedik, annak vége. Hát kussban is voltunk órákon, az fix. Ha pedig valaki mégis úgy gondolta, hogy ő márpedig nem fog az órán figyelni, akkor alapvetően két dolog történhetett:

 

1. Olyan lebaszást kapott az illető, hogy azt nem tette zsebre

2. Elhangzott a bűvös mondat: "mindenki elővesz egy papírlapot, táskákat középre" :D Tehát egy jó kis röpdolgozat.

 

Nem egyszer fordult elő, hogy gyomorgörccsel vártuk a fizika órát... Néha már úgy éreztük, hogy ez színtiszta terror :)

 

Viszont aki figyelt és tanult, azzal mindig tisztességes volt. Sőt, volt egy témakör, ami szemmel láthatóan nem ment az osztálynak, 1-2 kivételtől eltekintve katasztrofálisak lettek a dolgozatok. Ekkor viszont nem minket kezdett el hibáztatni, hanem mondta, hogy oké, akkor vegyük át az egészet, beszéljük meg, mi nem érthető. Őt is zavarta, hogy ennyire nem értettük meg. Tehát nagyon konstruktívan állt hozzá és tényleg segíteni akart - ez nagyon szimpatikus volt. Arra különösen büszke voltam, hogy a fizika érettségim 5-ös lett :) Szerintem még pontot se vesztettem.

 

 

Ha tekintélyről van szó, a másik kedvencem Heller Ferenc volt. Most látom, 2013-től ő az igazgató, mióta Laci bácsi nyugdíjba vonult. Ugyan nem tanított minket, de ha belépett egy terembe, az emberek által kibocsátott hangerő 0 dB környékére csökkent :)) Tökélyre fejlesztette az imidzsét. Már missziről látszott, hogy ennek az embernek te nem szólsz be, különben halott vagy. Egyszer egy laborórán bejött, és a nevemen szólított, de olyan hangsúllyal, mint amikor valami nagyon rossz dolog vár az emberre. Azt hittem, valami miatt elővesznek, bár fogalmam sem volt, mit követhettem el. Aztán kiderült: apám feljött Budapestre kocsival, és ha már ott járt, akkor gondolta, hogy benéz az iskolába és beszél velem :DDD

 

Az OKJ-s szoftverüzemeltetői vizsgán ő kérdezett, amit tudtunk előre - hogy is mondjam, kivégzésre készültem :) Aztán nem volt semmi, végig nagyon rendes volt, nem szivatott egy pillanatig se. Mondom ejh, hát ez a Heller mégiscsak egy érző lélek! :D Ott nagyon megkedveltem!

 

Egészen furcsa most ezekre 15-20 évvel később visszagondolni. Akkor néha a pokolba kívántunk 1-2 embert, most meg úgy vagyok vele, hogy még több ilyen tanárt az iskolákba.