Ha netán rám írtad volna, én aztán nem vagyok agymosott.

Annak a szabadságharcnak ui. Magyarország függetlenségének kivívása lett volna a végcélja. (Hogy ez nem sikerült, és hogy miért nem az egy másik kérdés.)

Akkoriban azt tartották jó magyarnak, aki a függetlenség célját tartotta szentnek, és azt tekintették ellenségnek, aki ezt a függetlenséget megpróbálta elvenni vagy el is vette.

Ez pedig egy érzelemmentes, tárgyilagos megközelítés. Vagy a célért dolgozik valaki, vagy ellene. (Egyébként ennek a harcnak a célja még a nevében is benne van: szabadságharc.)