"Ha nagyon agresszív a rák akkor van értelme a hagyományos módszereknek hogy időt nyerjünk, de utána az egész embert is kellene kezelni , hogy a saját immunrendszere tudja felvenni a harcot a betegséggel."

Ajajj, nem igaz, és ez egy nagyon veszélyes hozzáállás. Én a természetgyógyászati megközelítést azért tartom veszélyesnek, mert elhitetik, hogy vannak olyan szereik, amelyekkel egy daganatot önmagában kezelni lehet és az elmúlik. A beteg - aki kétségbeesésében fűhöz-fához szalad - nagyon vevő lesz az olyan szövegre, hogy "a szemét gyógyszergyártók mérgeivel szemben ez a sárkányfű ez természetes, ez hat, nem is kell orvoshoz menni". És sajnos sokan sokáig nem jönnek. Amikor látják, hogy a sárkányfű csak nem hat, akkor már persze orvoshoz rohannak, hogy "dokikám, azonnal meg kellene operálni, holnapra befér-e", de az onkológiában duplán igaz, hogy az elvesztegetett időt nem lehet visszahozni.

Ott fekszik az osztályon egy 29 éves srác, akit 4. stádiumú vastagbélrákkal operáltunk, félig-meddig sikerrel. Ő 1 évig itta az oxigénes vizet immunerősítésre...

Egyszóval, nincs olyan, hogy kicsi rákra jó a természetgyógyászat, előrehaladottra meg az orvoslás. Egyáltalán, ki dönti el? A füvesember? Félreértés ne essék, én is hiszek sokmindenben, hiszem, hogy sok természetes anyagnak szerepe van a megelőzésben, ileltve a kezelés után az immunrendszer erősítésében, a mellékhatások csökkentésében, stb - DE csak ennyiben.