"az avaroszlávoknál divatba jött a pest szó barlangok jelölésére, amihez természetesen nem kellett bolgároknak költözni a Kárpát-medencébe"

Zoltán András (ELTE): "További támpontot nyújtanak a Kárpát-medencei egykori bolgárszláv nyelvjárások elterjedésére nézve még a pest elemet tartalmazó földrajzi nevek ... származékai az összes szláv nyelvben megvannak ugyan, de csak ’kályha, kemence’ jelentésben, az ebből hasonlóságon alapuló névátvitellel keletkezett ’barlang’ jelentése az alapszónak csak a bolgárban van: пещ ’kályha, kemence; barlang’, mégpedig már az óbolgárban is: peštь 1.’kemence’; 2. ’barlang’ (SJS. 3: 32). A ’barlang’ jelentésű pest elemet tartalmazó földrajzi neveket – Pest pataka, Pes(t)kő, Kőpes(t) – Dénes György vette számba és azonosította. Ezek szerint az ilyen földrajzi nevek zömmel a Budai-hegységtől a Bükkig, valamint ettől északra, a Vág völgyétől Észak-Borsodig vannak elterjedve (valamint a székelyföldi Csíkszentdomokoson is van egy Pestkő nevű barlangos hegy, vö. Dénes 1997, 2009 és ezekben idézett további munkáit). Kniezsa István (1963: 28–32), noha néhány, később Dénes György által bejárt ilyen helynévről még nem tudhatta biztosan, hogy a pest elem bennük ’kemence’ vagy ’barlang’ jelentésű-e, már az ő adatai szerint is ’barlang’ jelentésű pest elemet tartalmazó földrajzi nevek alapján biztosra vette, hogy Budapest környékétől a Bükkig és a Börzsöny–Cserhát–Mátra–Bükk hegyvonulattól délre a honfoglalás előtti szláv lakosság bolgár jellegű délszláv nyelvjárást beszélt. Dénes György kutatásai ezt a Kniezsa által is bolgárszlávnak tartott sávot szélesítették ki észak felől az egykori Hont és Gömör megyei pest elemet tartalmazó helynevekkel a mai államhatár szlovák oldalán (vö. Zoltán 2016)."