erikanyu Creative Commons License 2018.03.17 0 3 7917

Megjöttem. Egy kis beszámoló. :) 

Annyira szerettem volna valahová utazni a márciusi szünetben, nézegettem a jegyeket, de Róma nagyon drága volt. No Velence sem olcsó, de azért úgy éreztem ez még belefér kategória.  Indulás, időben repülő útban a probléma csak az, hogy nem vettem helyjegyet így rendesen szétdobott minket a ryanair. Megfogadtuk ilyet soha többet, inkább kifizetjük a helyjegyet. (Milánóba meg is vettem máris) Nagyon szép volt, hogy láttam a Balatont az ablakból nagyon közelről. Érkezés időben ATVO buszt már tudjuk hol található, kényelmes buszozás Velencébe a Palazzó Róma térre. Itt megvettem a 2 napos vaporettó bérletet. Kicsit drága de enélkül Velence semmit nem ér. A víz oldalán vannak a legszebb paloták. Szállást ügyesen megtaláljuk, aranyos, csinos, helyes, jó az ára. (Hotel Mercurio) Reggeli finom, friss. Gyors átöltözés után irány a Frari, az még nyitva van, bár szólnak, hogy csak 10 perc, lesz abból fél óra is a végén. Minden csodaszép, egy gond van, otthon hagytam a szemüvegemet. Friss szemüvegesként, még nem hordom gyakran, ezért ez bizony otthon maradt. Nem láttam jól a panoráma könyvet, ezt kicsit sajnálom. Nem tudtam mindenhol beazonosítani a Tintorettó és Tiziano képeket. Legközelebb jobban felkészülök. Fényképeimet nézegetve Tiziano Mária mennybemenetelét megtaláltam, azonban Keresztelő Szent János szobrára nem emlékszem, és Bellini :Madonnáját a zenélő angyalokkal sem láttam. Azonban nagyon szép volt a kórus kifaragott székei, és a faragott óra is. Miután a többi templom már bezárt és éhesek is voltunk, megkerestük a Bigoi tésztást. Itt is finom tésztát ettünk, sőt nekem ez jobban ízlett, mint a Móró tésztája. Sétáltunk még egy nagyot, majd irány a szállást. Kellemesen elfáradtunk.

Másnap reggel frissen kelve, elfogyasztottuk a szálloda reggelijét.  Már fél 10-kor a Bovolót kerestük és találtuk meg. Bemenni nem akartunk, így nem vártuk meg a nyitást. Ezután a tegnap kimaradt templomokat kezdtük feltérképezni. Vaporettóval elmentünk a Scuola San Roccóhoz. Az valami csodaszép templom. Itt már jobban odafigyelve kerestem a fontos képeket. A tükrök nagyon hasznosnak bizonyultak. Ezután megnéztük a kisebb templomot is a San Roccót. Nekem tetszett. Miután letudtuk a tegnapi restanciáinkat, és tervben volt a kivilágított Szent Márk Bazilika utunkat oda folytattuk. De milyen jól tettük. A hátizsákos trükk szuper. Két perc alatt bent voltunk. Kivilágítva valóban teljesen más a mozaikok fénye. Csodaszép. Nem is mentünk egyik fizetős helyre sem, csak magát a mozaikokat néztük apránként végig. Volt így is néznivaló bőven. A művészet közben azért rendesen megéheztünk, így irány a Móró, kell az összehasonlítás. Finom friss a tészta, a mártás jó paradicsomos, Kicsit sok a felhajtás, nem baj nekik is meg kell élni valamiből, gondolom a sok a konkurencia. Jól lakottan még van időnk, tudjuk délután esni fog, minden időt kihasználva akkor irány a Miracoli. Tényleg kis ékszerdoboz, és mivel mondtátok, hogy elég kicsi,csak én megyek, be párom addig sörözik. Nekem tetszett szépen befogadható a mennyezet apró képei nagyon szépek, jól jött volna ide is a tükör. Mivel tavaly a Zannipolót csak félig tudtuk megnézni, mert kórus énekelt benne, idő meg még van hát elsétálunk oda is. Most kényelmesen végig járom a templomot. Elkezd cseperegni az eső, el is fáradunk ezért egy ötlettől vezérelve kimegyünk a nyílt tengerhez, vagyis egyszerűen oda lyukadtunk ki. Párom javaslatára akkor 4.2 vaporettó a Szent Márk térig. Na jó kis út volt. Kicsit hosszúra sikeredett de sok olyan részét láttuk amit még nem, élveztük. Párom sokat fotózott, neki ez a rész tetszett a legjobban. Én meg csak úgy élveztem a hajókázást.

Szieszta után, nehezen akaródzott elindulni, mert zuhogott az eső. Elindultunk hát a Santa Maria Della Salute irányába vaporettóval. Szerencsémre a templom nyitva volt, bőséges képekkel, és szobrokkal díszítve. Próbáltam bejutni a sekrestyébe, de kiküldtek sajnos. Megnéztük a csücsökben a Punta Della Doganat, de csak kívülről. Most néztem meg a neten, hogy az is egy múzeumot rejt magában. Ezután a tenger felől elsétáltunk egy jó darabig, és valahogy eljutottunk a Gesuitiig. Ami szintén tervbe volt előző napra csak nem fért bele. És nyitva volt. Bementem, nagyon szép templom. Mivel már eléggé esett és ma estére egy jó kis éttermi vacsorát terveztünk elkezdtünk éttermet keresni. Útközben beugrottunk egy kis helyre megkóstolni az aperol spriccet. Finom, még nekem is ízlett. Ezzel megalapozva a hangulatot kerestük tovább a megfelelő éttermet. Meg is találtuk, egy jó kis pizzázó fejében. A címet mindjárt beírom, ha meglesz férjemnél a blokk. Finom vacsora után már a szállás felé vettük az irányt. Valóban igaz, hogy Velencében nem nagyon lehet leülni sehová, talán ezért éreztem, hogy hamarabb elfáradunk, bár lehet az esőben való sétát untuk meg, 9 órakor már ágyban voltunk.

Másnap reggel már csak a  csomagolás volt hátra. Búcsú a Szent Márk tértől, ami most tényleg vízben állt. A repülő fél 3-kor indult, ezért mivel korán keltünk elmentünk hajóval a S. Stae megállóig, a templomot szerettem volna megnézni, de csak délután volt nyitva. Nem baj jó idő volt innen sétáltunk a buszig. A téren megvettük a családnak a szuvenírokat, aztán buszra szállás. Igen korán értünk ki a repülőtérre, gondoltunk sétálunk előtte még egyet. De milyen jó, hogy nem tettük, kilométeres sor állt az ellenőrzéshez. Kiszámoltam, pontosan 1 órát álltunk sorba. Erre figyelni kell. A gép kicsit később indult, Párom már izgult, én megnéztem a flixbuszt, ha gond lenne, már volt alternatíva. Ismét egymástól messze ültünk volna, azonban a ryanair nem is kever olyan nagyon, a mellettem ülő férfi felesége az én párom mellett ült, szépen egymás mellé raktuk magunkat. A gép szépen hazahozott minket, ahonnan fiam fuvarozott hazáig. Ismét egy jó, és tartalmas utat sikerült megtennünk.