Szepes Mária igen érdekes író. Egész jó gyerekkönyvei voltak, és már akkor ezoterikus-misztikus témákkal foglalkozott, amikor nem is volt "úgymond" divat. Ennek ellenére, vagy tán éppen ezért nem könnyű olvasmány az ilyetén témájú könyveinek egyike sem. A Vörös Oroszlán mégis olvasmányosra sikeredett, nem is tudom, hogy véletlenül-e, avagy netán a bölcsek kövéhez hozzáért a könyv megírása előtt... :)))

Esetemben a három könyvből mindig egy, de van, hogy kettő, fantasztikus irodalom.

Egy könyv volt, ami majdnem egy évig benne volt a háromban, Az értelem dicsérete. :) Háááááát bizony, a kézbe vétele után mindig remekül el tudtam aludni, így inkább álmatlan estékre hozott enyhülést... :)) De azért átküzdöttem rajta magam.

A melegekről. Elfogadom őket úgy, ahogyan vannak. Elfogadom azt, hogy igenis léteznek olyan emberek, akik a saját neműk iránt vonzódnak, és így érzik jól magukat a bőrükben. Legyenek boldogok, éljék az életüket úgy, ahogyan az nékik jól esik.  Nekem nem tisztem ítélkezni felettük, nincs is hozzá semminemű jogom, s nem is teszem.