Üdvözöllek Tüzér! Sok mindenre emlékszem bár a szakszavak feledésbe merültek. Nem vagyok olyan tapasztalt mint az  itt jelenlévő nagy többsége. Ami biztos hogy ott , és akkor nagyszerű embereket ismertem meg. Élveztem minden egyes percét a Bakonyi lövészeteknek. A vagonírozást, rovancsot, a táborépítést Gyulafirátót környékén, későbbiekben Csór fölött. Az éjszakai lövészetet. Zászlós vizsgáztatást. Egyszer volt egy ,, veszélyes feladat" rám bízva.  Készültek az SV-k lőni s az Öreg futóné előtti területre, a Tési út mögötti terület volt célterület, egy völgybe, betévedt két kerékpáros. A figyelőponton a szemem le sem vehettem az állványos szögtávcsőről. Amikor érzékeltem hogy kimentek arról a területről , ami számukra veszélyes lett volna , jelentettem az akkor még százados P.Lászlónak hogy tiszta a placc. Aztán beindult a ribillió. De jó nosztalgiázni. Egyébként milyen szándék vezérelte az államot hogy a tüzérséget le amortizálja ill, gyengítse?