Úgy néz ki, hogy nagy vonalakban egyetértünk ebben akkor.

 

 

Azért pár dologra felhívnám a figyelmed:

 

"Götz könyvében pl. az olvasható, hogy Kr.e. az I. évszázadban Észak-Indiába behatoló szakák nevei és címei túlnyomórészt török, a hindu források "turuskának" nevezik őket..."

 

Ezt azért így ne hidd el.

 

 

"Ugyanis a későbbiekben a nagy lovaskultúrájú népek, szinte kizárólag törökös fajtájú és nyelvű népek voltak (hunok, avarok, onogurok, kazárok, besenyők, bolgárok, kunok, mongolok, stb.). Legalábbis ez a történettudomány mai álláspontja..."

 

A mongolok nem törökök, annyira nem, hogy már az Altáji nyelvek nyelvcsaládot is "visszavonták", a török és mongol nyelvek nem is egy nyelvcsalád.

A hunok nyelvéről nincs konszenzus. Van 3-4 tudományosan komolyan vett hipotézis - egyikük a török - de az igazság az, hogy senkinek fogalma sincs milyen nyelven beszélhettek a hunok.

És persze ott vannak olyanok is mint az alánok, akik szintén egyáltalán nem törökök.

 

A steppe "eltörökösítése" egy időben nagyon ment - és van ahol máig nagyon megy - de az igazság az, hogy hiába volt a török népeknek pár jó évszázada (meg hiába vannak ma is sokan), nem ők alkották a közép-ázsiai nomádokat mindig és mindenhol.

Annyira nem, hogy a török népek etnogenezise még keletebbre visz, Belső-Ázsiába (mai Észak-Kínába, Mongóliába leginkább) és a vaskorban, amikor a szkítáké volt Közép-Ázsia ők még nem jelentek meg ezen a területen.

Számtalan más - ha nem is annyira ismert - nyelv és nyelvcsalád van egyébként amit azokban az időkben is beszélhettek a steppe különböző pontjain és környékén, nem muszáj ezekből a "felkapottakból" választani mindig.

 

 

De ha már itt tartunk akkor arra is kitérek milyen problémára próbáltam rávezetni a beszélgetést a szkíta-magyar azonosítással kapcsolatban:

 

A tudomány mai állása szerint - legalább is ez a legkonszenzusosabb verzió, biztos tudás sajnos nincs - a magyarok etnogenezise az ugor egység felbomlása után a szargatkai kultúrában történt. Ez egy épp akkoriban kezdődő nagy kiterjedésű és gazdag, polietnikus régészeti kultúra a Dél-Urál lábától egész az Irtis folyóig, végig az eurázsiai steppe északi határa mentén, az erdős steppe övezetben.

A szargatkai kultúra egy félnomád lovaskultúra volt (mint a legtöbb vaskori nomád), téli szállásként szolgáló erődített településekkel az Irtis mellékfolyóinak völgyeiben, nyaranta pedig kihajtották az állataikat délre, a kazah steppére.

Először még össze is mosták az innen délnyugatra fekvő szarmata kultúrákkal de aztán inkább külön kultúraként határozták meg (minden okkal).

 

Szóval, a szargatkai kultúra a szibero-szkíta lelethorizont részét képezi (annyira, hogy genezisének egy fázisában jelentős szerepet játszottak a délkeletről érkező szakák...). Ilyen szempontból a korai magyarok, jó ezer évvel a törökökkel való találkozás előtt már nomádok voltak és ha úgy tetszik "szkíták". Hérodotosztól az isszedónokkal/isszédokkal igyekeznek azonosítani őket, legalább is úgy gondolják, hogy az isszedónok is valahol ezen a területen belül élhettek.

És mindez fősodorbeli tudomány. Az MTA-nál se találsz sok embert manapság aki ezt érdemben vitatná.

 

Ezek alapján akár ki is jelenthetnénk, hogy a korai magyarok "szkíták" voltak. Viszont ezt a kijelentést azért nagyon rossz ötlet így megtenni, mert az átlag "szittyamagyarnak" megközelítőleg sincs elég részletes tudása a szkítákról és a szkíta korról, hogy ne vezesse le ebből magában rögtön, hogy akkor a magyarok voltak a fekete-tengeri, altáji de még az Észak-Indiában élő indoszkíták is egyszerre, és így nagyon irreális és valóságtól elrugaszkodott következtetésekre ne jusson.

Pedig - mint egyet is értettünk - egy fekete-tengeri, altáji és indoszkíta, valószínűleg annyira tartotta magát egy "nemzetnek" mint ma egy bolgár, dán és spanyol.

 

Ezért a "vaskori nomádok", "dél-uráli erdős steppei kultúrák" és hasonló kifejezések a használatosak inkább, elkerülendő egyik oldalról a félreértéseket, a másik oldalról pedig a túlzott általánosításokat.