"Emeletes házakba pedig így is, úgy is kell klíma."

Ez mindent elmond a hozzászólás tényszerűségéről, szakszerűségéről. 

Az épületet érő nyári napsütés melegítő hatása a falak esetében hasonló a téli időszakban a beltérben levő hőtermelő berendezéséhez. Ha a falszerkezet jó hőszigetelő képességű, akkor ugyanolyan védelmet nyújt a nyári felmelegedéstől, mint a téli lehűléstől. Ezzel nem lehet vitatkozni.

Ebből következik, hogy mindegy mivel érem el a jó hőszigetelő képességet.

Minél jobb a hőszigetelő képessége a lakótér körüli hőszigetelő buroknak, annál kevesebb fűtési energiára van szükségem télen illetve annál kevesebb hűtési energiára nyáron. Ezzel sem lehet vitatkozni.

Mégis, sokkal kedvezőbb a komfort egy könnyűszerkezetes házban, mint a nehéz szerkezetűben. Miért?

Mert télen magasabb a felületi hőmérséklete a belső gipszkarton burkolatnak vagy faburkolatnak.

Mert nyáron a falak nem tárolják be sem a magas léghőmérsékletet, sem a napsütés okozta hősugárzást. Ezért az esti léghőmérséklet csökkenést kihasználva, reggelre szellőztetéssel lehűthető a lakás.

 

A nyári túlmelegedést minden (könnyű és nehéz) épületnél a legegyszerűbb árnyékolással kiküszöbölni. Ez nem csak a falakra értendő, hanem inkább az üvegezett nyílászárókra, de a tetőfödémre is. Hiszen a falakhoz képest sokkal rosszabb hőszigetelésűek az üvegezett nyílászárók, ráadásul, ha az üvegen át tud sütni a nap, akkor a belső tér fokozottabban átmelegszik.

Itt van a válasz arra, hogy miért forrósodnak fel az emeletes házak, miért lehet kibírhatatlanul meleg egy padlástér beépítés, egy lapos-tető alatti lakás.

 

Ha egy földszintes, könnyűszerkezetes házat nyáron klímával kell hűteni, akkor ott valamit nagyon elrontott a tervező, a kivitelező vagy a benne lakó. Ezt sok éves tapasztalatból mondom.