"Éppen az szól a forrasztás ellen, hogy megmerevíti a vezeték végét, ami így törékennyé válik. 

Szvsz éppen hogy nem szabad a szigetelés alá befutni az ónnak, hanem, amint írtad, csípőfogóval kell vissza vágni a forrasztott véget. De -és ezt már én teszem hozzá- a csupaszított végnek csak a legvége legyen ónozva, hogy össze tartsa az elemi ereket, és hogy az ón ezáltal -elektromos értelemben- ne játsszon "főszerepet" a kötésben."

Amikor egy vago rendszerű sorkapocs elemből, vagy VÁK ból, - mert nemcsak a vezetékösszekötés ilyen rendszerű - kikötve a sodrott vezetéket az látszott, hogy az elemi szálak párhuzamosan nagyjából rendezett lapos formát mutattak, ami érintkezési szempontból teljesen rendben van!

Ezt a látszólag jó, lapos felületet nem fogja a végén a kis forrasztott bumszli zavarni?

Tapasztaltam, hogy esetenként érvéghüvelyt is tettek a vezetékre, ami, ha nem volt rendesen préselve, akkor beszorulva "beleszakadt" pl. az iker sorkapocsba, miután az érvég kicsúszott belőle.

( Ez mondjuk egy 30-40. helyen lévő helyen jó szívás volt ha a tag nem volt kiemelhető.)

Na én ezek miatt, meg a nehézkesebb hozzáférés miatt díjazom a csavaros sorkapcsot.