Na igen, de azért nézzük a jó oldalát, nőtt a Kárpát-medence népessége, több lett a szorgos munkáskéz.

Benkőnek a kalandozások koráról szóló regényeiben is úgy van, hogy a raboknak, akik megbecsülték magukat, végül is nem lett annyira rossz sorsuk, mivel a magyarok sem voltak emberevő szörnyetegek.

Pl. a regényben vannak ügyes kezű mesteremberek, akiket Észak-Itáliából hurcolnak haza magukkal a Berengár elleni hadjáratból, no azoknak elég jó soruk lett, mert az egyre gazdagodó törzs- és nemzetségfői szállásokon nagy szükség volt ügyes mesteremberekre és meg is becsülték őket.

Érdekes sztori, hogy ma már ezeknek az egykori hadifoglyoknak vagy rabságbahurcoltaknak  a leszármazottai is a magyar etnogenezis szerves részét képezik. :-)