A helyzet sajnos korántsem ennyire egyszerű, ebből a korszakból elég kevés a tisztán szláv temető Ausztriában.

A kevés kivételek egyike a salzkammerguti  Bad Mitterndorf falu határában található nagy szláv temető, amely egészen a 10. sz. elejéig használatban van.

A kevés alpesi szláv temető oka viszont lehet a lelethiány is.

 

Ellenben Tirol és Oberösterreich északi részei kivételével szinte egész Ausztria tele van szláv eredetű földrajzi nevekkel, amiket később - sokszor németesített formában - a bajorok is átvettek, így ezek jó része napjainkig fennmaradt.

A szlovén határtól egészen távol, fönn északon a Salzkammergut és Salzburg környékén, ill. nyugat felé egészen Osttirol régióig lehet találni szláv toponímiát, ami arra utal, hogy azért elég messzire eljutottak nyugat felé a szláv barátaink. :-)

 

Harmadrészben viszont nagyon úgy tűnik, hogy a későrómai köznép jó része nagy ívben lesz..rta az Odoaker-féle 488. évi kiürítési rendeletet, legalábbis egyre.másra szaporodnak Ausztriában annak a bizonyítékai, hogy a korábban véltnél jóval több helyen maradt fenn a lakosság kontinuitása - ezek között mind kifejezetten magashegyi helyek, mind síkvidéki megerősített városok is vannak.

 

Sok jel utal arra tehát, hogy az ún. karantánok vagy alpesi szlávok társadalma a valóságban szláv és későrómai népelemek  egymás mellett éléséből és keveredéséből alakult ki.

 

A jelenleg rendelkezésre álló adatok azonban arra is utalnak, hogy az 500-800 közötti időszakban a Keleti-Alpok népsűrűsége meglehetősen alacsony, a népesség száma meg igen csekély volt, tehát semmi esetre sem szabad itt a karantánok esetében valami több milliós népességre gondolni, a legjobb esetben is kb. egy-két százezres nagyságrendű volt a karantán fejedelemség népessége a bajor kolonizáció előtt.