Krulik Zoltán

 

 

FÖLDBŐL LETTÜNK

 

Földből lettünk, földdé válunk,

földből élünk, föld az ágyunk.

El kell mennünk, nincs mit tegyünk,

halál mérgét be kell vennünk.

 

Föld a kenyér, föld a ház is,

föld a csupor, föld a máz is,

földből támad száz forrásvíz,

belőle hajt a zöld ág is.

 

Küldte az Úr Szűz Máriát,

véle küldte ő szent fiát,

küldte Júda nagy földjére,

a megszentelt Betlehembe.

 

Küldte nékünk, hogy ne féljünk,

a haláltól ne rettegjünk,

bűnbánatra hogyha térünk,

megbocsátja minden vétkünk.

 

Bűneinket megbocsátja,

halál mérgét köddé váltja,

bús szívünket vigasztalja,

árva lelkünk gyógyítgatja.

 

A föld szent föld, ahol termett,

Megváltónk még kicsiny gyermek,

értünk jött el a nagy földre,

határokat eltörölte.

 

 

2001