Vekerics Creative Commons License 2018.01.18 0 0 113

Kedves fórumozók, megosztom veletek gondolataimat a Rogers Iskoláról. A felvételi folyamat kapcsán formálok véleményt, gyermekeim (szerencsére) még nem jártak ebbe az intézménybe. Nem szeretnék senkit jelentéktelen részletekkel untatni, inkább nagy vonalakban foglalom össze, hogy mit tapasztaltam ebben az iskolában. Először is tudni kell, hogy a Rogers a régimódi, poroszos iskolák hangulatát idézi, véleményem szerint nem jelenthet alternatívát azoknak, akik az állami oktatás helyett valami mást, szebbet, jobbat, emberibbet képzelnek el gyermekeik számára. A Rogers - amennyit alkalmam volt látni belőle - lényegében nem különbözik az állami iskoláktól, sőt, szemléletében éppenséggel többnek tűnik a régimódi, begyepesedett irány, mint az alternatív. Erről azonban nyilván nem tehet az iskola névadója, szegény, megboldogult Carl Rogers, akinek kitűnő elképzeléseivel könnyű azonosulni. A gond inkább az, hogy az iskola öntelt vezetősége a vaskalapos vonalat viszi. Gyermekközpontúságot nem lehet tőlük elvárni, mert itt még a jószándék is csak foltokban lelhető fel. Van helyette a felszínen mézes-mázos, de a valóságban lekezelő hozzáállás, szervezetlenség és lerobbant infrastruktúra. Az épületben könnyű összefutni orrukat fennhordó tanítókkal, akik felsőbbrendűségük tudatában közlekednek: ez pont az, amihez a hetvenes években az állami iskolákban hozzászoktunk. Az iskola felújításra szorul, az előtérben pár piszkos ülőgarnitúrát látni, a régi idők kellemetlen menzaszaga szabadon terjeng a folyosókon. Azt is érdemes megnézni, hogy az iskolákat összehasonlító, különböző listákon a Rogers rendre hátul kullog: ennek nem tulajdonítottam volna nagy jelentőséget, ha nem ért volna engem ebben az iskolában személyesen is rengeteg negatív élmény. Szegény Rogers úr forog a sírjában...