yvs Creative Commons License 2018.01.09 0 0 104

Megismétlem, hátha másodjára neked is lejön belőle valami:

 

vitéz [1208 tn., 1372 u.] Déli szláv jövevényszó, vö. bolgár régi nyelvi [vitez] ’katona, lovag’, horvát-szerb vitez ’lovag, hős’, szlovén vitez ’lovag’.

 

Egy szó jelentés-változásait a magyarral rokon nyelvekben megengeded, a szláv nyelvcsaládban viszont egy szónak csak egy jelentése lehet minden nyelvben szerinted.

 

A bemásolt cikkely a vív igéről és annak (korai) képzett változatairól szó, egyetlen példa sincs vít- vagy vit kezdetű szóra.

 

A vitéz szó származékainak első megjelenése: vitézség [1372 u.], vitézi [1416 u.], vitézkedik [1416 u.], vitézlő [1416 u.]. Elég kései egy ókori eredetű szóhoz képest.

 

Az összes többi példádnak semmi köze a vitéz szóhoz, sem alakilag, sem tartalmilag.

 

Nekem alapvetően semmi bajom a hun és más, az altáji vagy uráli nyelvcsaládba tartozó ősi vagy ma is élő nyelvekkel való összevetéssel. Az a gond, hogy ha egy idegen nyelveket jól (akár anyanyelvi szinten) beszélő ember nyilvánvaló hibát talál, akkor az egész igyekezet hiteltelenné válik.

 

Nagyon tetszik a "Hun nyelv hatása a világ nyelveire" topic is, végre valaki nem szembeállítani akarja a finnugor (uráli) eredetet a török (altáji) származással, hanem rájött hogy az egyikkel való hasonlóság vagy rokonság nem zárja ki a másikkal való közeli kapcsolatot. Jó példa volt számomra a neten egy, a finn nyelvet bemutató videó alatt, hogy hány török olvasó kommentelte azt, hogy a finn nyelvtan mennyire hasonlít a törökéhez és ugyanakkor mennyire eltér minden más nyelvétől, amit eddig tanítani akartak nekik.

 

Bár nem olvastam vissza túl sokáig egyik topicot sem, de a szavak mellett érdemes lenne a nyelvtant is összehasonlítani, szintén uráli és aljtáji nyelvekből vett példákkal, igen tanulságos lenne.

 

 

 

Előzmény: pejgeroj (103)