Creativus Creative Commons License 2017.12.23 0 0 4

Noha egy - és sok más - ilyen történetben a részletek mindig mások, de bizonyos mozzanatok szinte állandóan ismétlődnek. Én ezeket emelném ki, figyelembe véve azt, hogy az utóbbi évtized biokémiai kutatások eredményei nagyrészt fényt derítettek a jelenségek mikéntjére.


Be kell látnunk - és ezt az esetek ezerszám (sőt milliószám!) bizonyítják -, hogy a szexuális kapcsolat egy intim jellegű, egyre erősödő kötődést okoz a két partner között. Egymáshoz tartozónak, sőt egymáshoz valónak érzik mind inkább magukat, akkor is ha ez nem igaz. Nem is lehet igaz, hiszen az utóbbi idők statisztikái (válások, megszakadt kapcsolatok) azt mutatják, hogy annak az  esélye, hogy két partner - noha szexuálisan vonzóak egymásnak - tényleg egymáshoz való, tényleg hosszú távon képes egymást elviselni, nagyon alacsony! Csak 25%! 4 pár közül 3 szétmegy! De nem rögtön, hanem - minél több a szex annál inkább - hónapok, sőt hosszú évek múlva.

Ez a kötődés a házasságot összetartó erő, amit az értelem nagyon nehezen és lassan győz le. A válások legtöbbször 4-5 év múlva következnek be, ill. van egy 18-20 éves csúcs is ebben.

A kötődést egy hormon - az oxitocin - okozza. Ez a simaizom összehúzó hatásáról rég ismert fehérje (9 aminosavból áll) az elmúlt években egyre ismertebbé vált, mint kapcsolati katalizátor. Az agyban ugyanis többféle kötődési hálózatot épít. Van ami a társas kapcsolatokat, van ami az anya/gyermek kapcsolatot alakítja ki. És szintén elkülönülve van a szexkapcsolati hálózat. Evolúciós okai (hogy az emberi faj fennmaradjon) van ennek. A szex alatt - leginkább az emberre jellemző módon - az endorfin nevű hormon okozza az orgazmust, ami hozzászokást, függőséget teremt (ezért csinálnánk gyakran), az oxitocin azonban "titokban" termelődik mellette.

Levezethető, hogy az intim kötődés csak monogámiában működik helyesen (több személyhez kötődés növeli a poligámia lehetőségét), de sajnos ma már szinte mindenki ezzel kezdi, ha másért nem a 75%-os esélyű csalódás (nem egymáshoz valók) okán. Ezzel megszüntetvén a hosszú távú, tartós együttlét tudatunktól független, automatikus erejét.

"sok éve vagyunk együtt": az oxitocin örökké tartó kötődése miatt.

"Van egy gyermekem az exemtől": vele is sokáig húztátok a szakítást, és te is elvesztetted a monogám erőforrásodat (az új szexkapcsolat miatt).

"Régen rendezgettem a gyermekem útját": Van apai kötődés is az oxitocintól, ami a tágra nyílt szemű gyermekarctól indul be (ez egy nagyon új ismeret, anyánál a szülés/szoptatás a meghatározó)

" sok idegeskedés miatt megromlott a kapcsolat": Nem megromlott! Eleve nem voltatok egymáshoz valók, de ezt még ma sem ismeritek be, és ürügyeket kerestek, miközben a kötődés még hat.

"Párom keresett kapcsolatokat": függőség az endorfin miatt.

"Felszedett valakit, akibe szerelmes lett": a szerelem hormonjait (PhenilEtilAmin, szerotonin), és hatásukat itt nem részletezem, ez külön téma, a szerelem hormonhatása átlagosan 1.5-2 évig tart.

"elköltöztem, visszaköltöztem": tipikus jelenség, a kötődés parancsol.

"hol találkozott a másikkal, hol én hiányoztam": a két irányú kötődése jól működik!

"Nem működik a szex": Ez fontos jel. A szexre egy kapcsolatban feltétlenül szükség van. A kötődést valami nagyon blokkolja (emiatt nem vagytok egymáshoz valók). Pedig a szexre nagy szükség van, még idős korban is (de a férfiaknál pl. a tesztoszteron termelés - ez is hormon, a nemi izgalomra - idővel csökken!)

"nagy balek vagyok?": Nem! A mai kor átlagos gyermeke, átlagos és pokli sorssal. Ez az 50 éve lezajlott, és nagy reményű szexforradalom "átka"! Nem tudtuk, hogy ez lesz belőle.

És a legfontosabb: "nincs közös gyerekünk, de akartunk, én most is akarok"
Nem vagy ezzel egyedül!
Nem is kevesek megvalósulatlan álma.
Nem csak magyar jelenség a népességfogyás.
Az egész fejelett nyugat (USA is!) szenved tőle.
Miközben - ahol nem volt szexforradalom - túlnépesedés réme fenyeget.

Úgy mondják, ettől (népességfogyás) a társadalom elöregszik, sok öreg lesz majd, és kevés fiatal, s középkorú. Hamarosan bekövetkezik ez, még 20 év sem kell hozzá, és az egész fejlett nyugati civilizációban. Hatása mindenkire katasztrofális lesz. De nem azok szívják meg akiktől ez kiindult. Ők nyugaton a II. VH utáni Baby-Boom gyermekei, nálunk a Ratkó gyermekek. A jelenség (J. D. Unwin 80 évvel ezelőtti kutatása szerint) kb. 3 generáción keresztül fejti ki a hatását. Ez, a folyamatot önhibáján kívül beindító generáció nagyrészt már nem fog élni, de a gyermekeik (Ratkó unokák) a fő célpont. Miközben egy életen át szenvedtek a nagyszerűnek kikiáltott szabad-szex szerelmi csalódások millióit kiváltó fájdalmas hatásától, öregségükre nem lesz nyugdíjuk, nem tartja el őket senki, de a többiekre meg rendkívül nagy nyomás nehezedik, mert sok az öreg, ők szavaznak meg mindent a fejük felett, ám nincs elég munkaerő! Ha meg mesterségesen hozunk, azok nem törődnek senkivel, és túlnépesedve ők uralják majd az országokat.

J. D. Unwin jóslata (amelyre maga sem gondolt, hogy hamarosan bekövetkezik) elhozta a civilizációnk hanyatlását. Komoly - de félremagyarázott - jelei vannak
már ma is ennek. Szinte az utolsó órák után vagyunk már...

Előzmény: WésoGábor (-)