Egyrészt ugye nincs szó radikális vonóerőnövelésről (ugye pl. idehaza nem ismerünk jelenleg alkalmazható vonóerőkorlátozást, amit a mozdony(ok) tud(nak), az mehet), másrészt a csk. terhelhetősége (na jó, ez szakítóterhelés) eddig is meghaladta (még a feliratozott PKP tartályokon is 850kN) a 700kN-t (ezt nem neked írom, de 1350kN a szokásos érték).

A sógor a vonattépkedések megelőzése érdekében korlátozta a legnagyobb alkalmazható vonóerőt (450kN-ban), egyébként nem is az őskortól kezdődően (nagyjából a távvezérlés elterjedésével kezdődően került számszerűsítésre a vontatott és tolt vonatoknál az addig csak "úgyistudjuk" alapon alkalmazott "azé' ésszel zúzzad, Pepi!" metodika (lásd még a sokat emlegetett humánerőforrás átlagos értékcsökkenése).

Azaz gondolom valahogy úgy működhet, hogy a gyártáskor az alapparaméterek nem túl nagy piszkálásával kihozzák a jelenlegiből a maximumot (szűkebb gyártási tűrések, komolyabb alapanyagok, ellenőzés, ilyesmi).

vajon az osztrák vasút titánium csavarkapoccsal kísérletezik? :)

Pé'z nem számít jeligére. :)