II. Tápozás

 

A citrusok többsége jól nő jó minőségű talajjal  feltöltött dézsában, csak kiegyensúlyozott táp adagolását igényli egészségi állapota biztosításához.

A citrusfáknak számos nyomelemre van szükségük a jó növekedéshez. A konténeres növényeknek az eső és öntözővíz nagyon kevés tápanyagot tartalmaz, így csak pótlólag adott tápokkal biztosítható az a tápanyag, ami egy normál talajban van. Minden öntözéssel mosódnak ki a talajban levő tápanyagok. Tápanyaggal gyengén ellátott fa gyökere satnya, a levelei sárgák és - ha terem van - kevés a termése.

Tápanyag-hiányos fejlődés  valószínűtlen a 3 fő elemet és nyomelemeket tartalmazó táp használatával. 

A citrusfáknak télen kiegyensúlyozott tápra van szükségük, ami egyenlő arányban tartalmaz N, P és K-ot, mint pl. 20-20-20-as táp. A N magasabb szintje szükséges tavasszal és nyáron, amikor az ideális táp 25-15-15. 

Az oldható műtrágya olcsóbb, mint az oldott, használatra kész alternatíva. 

Káros anyagok a talajban

Mész (kálciumkarbonát) a kemény vízből kerül a talajba és ott felhalmozódik. A mész szintje olyan magas lesz a talajban, ami akadályozza a gyökereknek elegendő tápanyag felszívódását.

A citrusfák az enyhén savas talajban érzik jól magukat, de a Ph idővel emelkedik és lúgossá válik.

A talaj Ph-ja és a mész szintje kontrollálható kén adagolásával.

Só a homoktalajok alkotórésze.  A citrusfák nagyon érzékenyek a sóra, viszonylag alacsony koncentráció is kinyírja a fákat. A só kimosódik a talajból esőzés hatására, de öntözött talajban a sókoncentráció emelkedik.

A citromfáknál a magas sószint a levelek sárgulását, kunkorodását okozza, majd a levélvégek barnulását és lehullását. A levelek kinőnek újra, de ugyanaz a sorsuk. 

A narancsfa másképp reagál: az öregebb, érettebb levelek barnulnak, kanalasodnak és lehullanak.

A legtöbb citrusfa rendbe jön, ha friss, sómentes vizet kap.