Ha kanyarodik, fékez, gyorsít az autó, akkor éri nagy terhelés a gumit, nem amikor egyenesen halad.

Ne keverjük a gumit (a gumi vázszerkezetét) ért terhelést a kopással.

Gyorsításkor valóban létrejöhet olyan állapot, ami hozzájárul a kopáshoz ("slip"), de normál városi használatban ez nem igazán jelentős. Persze a gavallérrajt nyilván koptatja a gumit, de itt most nem erről van szó. A fékezés is jelenthet extra kopást, de itt megint nem arról az esetről van szó, amikor ötvennel gurulva pirosra vált a lámpa, és szépen nyugodtan kigurulva lefékezünk.

Az autópályák ellenben sima egyenes haladáskor is koptatják a gumit. Az autópálya útfelülete a szabványok miatt porózus, "rücskös." Sokkal rücskösebb, mint a közönséges országutaké, pláne a városi utcáké. Pontosabban arról van szó, hogy az aszfaltfajtáknak, amiket az autópályák legfelső kopórétegeként használnak, sok egyéb feltétel teljesítése mellett kiemelten biztonságosnak kell lenniük. Egyrészt a jobb fékezési tulajdonságok miatt rücskösek, másrészt a pórusokban nyelik el az esővizet.