Nagyon szépen köszönöm Robi!

Hát igen, voltak úgymond saját szabályaink, mint pl. a sérültek. Vagy olyan is volt, hogy ha a saját játékosunk hamarabb elérte az ellenfél gombját, mint a labdát és az felborult, piros lap, kiállítás. Volt mikor 8 emberem maradt...  

Emlékszem, lejátszottuk az 1994-95-ös NB I-et. Mindig szombaton elmentem egy jó barátomhoz (Kajtácsi János a becsületes neve, ideírom hisz Neki köszönhetem a gombfoci imádatot) és az előző hét fordulóját játszottuk le. Vagy a Nemzeti Sportból vagy a Focivilágból (alig vártuk, hogy megjelenjen) kinéztük az összeállításokat, és mi is úgy raktuk fel a csapatokat. Főként magyar csapataink voltak, de játszottunk Copa Americát és saját Bl-t is (saját kedvenc csapataink voltak benne). Meg amolyan klub VB-t is Európai nagy csapatok Dél-Amerikai ellen (Botafogo, Palmeiras, Boca Juniors hirtelen ezek jutnak eszembe).

Szép, örök emlékek ezek...

Azóta eltelt több mint 20 év, és most a gyerekeimmel játszom majd, remélem Ők is szeretni fogják! 

Nagyon szépen köszönöm még egyszer Robi a Celticet, és várom a Palmeirast. Akkor általad is újra gyerek leszek :)