Nem értettük, hogy amikor délben bementünk, miért kísértetiesen üres (és ennek megfelelően sötét) az étterem. Úgy kerültünk a Giglerhez, hogy hetek óta szerettem volna szalontüdőt enni, miután a Kádárnál, ahol a világ legjobb peislijét csinálják, még ott sem volt az étlapon.

 

A Gigler árul tüdőt, na de milyet?!

 

Mindenekelőtt kértünk egy kancsó jeges vizet, mire a felszolgáló nő közölte velünk, hogy nincs jég.

Feltehetően kancsó sem volt, mert kisebb várakozás után lecsaptak elénk két pohár vizet, tegyünk vele, amit akarunk.

 

Ezután jött a tüdő és a szabolcsi töltött káposzta, ami bizony meglehetősen ritka étel (igazán csak a szabolcsiak becsülik!) és boldogan vettük észre az étlapon.

 

Bár ne vettük volna észre.

 

Mindkét étel le volt fagyasztva és a mi „tiszteletünkre” felmelegítve, ami azért belsőségnél elég veszélyes dolog. Ha nem olvasom el az étlapon, azt sem tudtam volna, hogy ez tüdő, mert íze azután nem volt egyáltalán.

Illetve legyünk pontosak. A szósznak nem volt íze, mert tüdőt magát nem sokat találtam a tányéron. Talán éppen azért felejtették ki, hogy bennünket kíméljenek. Nehogy a felmelegített étel bajt okozzon.

 

A szabolcsi káposzta sem volt a gasztronómia csúcsa. Gyakorlatilag egy adag darált húson egy adag tejfel és némi káposztalevél, oszt ennyi.

 

Hát ezért üres a Gigler. Nem csoda, hogy kimaradt a Tripadvisor-ból.

 

Maradjon is így, mert a pocsék áruk fórumán díjat nyerhetne. Az ételeknél csak a kiszolgálás rosszabb.