Készült már pár tanulmány, melyben fejtegetik, hogy az ember reakcióideje jó megközelítéssel mutatja az életkorát. Ahogy idősödik, hosszabbodik a reakcióideje. Kíváncsi voltam, mennyi az enyém. Cseh oldalakon találtam egy egyetemi tanulmányt 2011-ből, melyben pontosan le van írva, mit és hogyan. Nekem még régebbi számgépem van és az egér már nem tökéletes. Így elég jól össze lehet hasonlítani. Azt írják, hogy az ember kb 24 életéve körül rendelkezik a leggyorsabb reakcióidővel, onnantól csökken. Persze kinek mennyit. A tanulmányban arra voltak kíváncsiak, hogy van e különbség a számgépes játékokat játszók között – a gyors akciós játekokat játszók és a lassú játékokat játszók között. Kiválaszottak 25 gyors és 25 lassú játékot játszó fiút (mind az 50 fiú volt) – valahol 14 és 25 év közöttiek. A kisérlet előtt kb 1 órán át játszottak, ki ezt ki azt. Na, érdemi difi nem volt megállapítva. Engem a reakció idő érdekelt. Azt úgy kapták meg, hogy a képernyőn volt egy felület, melyre kattintani kellett és aztán figyelni, hogy mikor vált zöld színre – akkor kellett megnyomni az egér billentyűét. 5 kisérlet átlaga adta az eredményt. Ha a fiú úgymond beugrott (még a zöld felület megjelenése előtt), akkor újból 5 kisérlet (van olyan tanulmány is, melyben 20-szor egymásután kell reagálni, az már elég idegölő). A zöld felület véletlenszerűen jelent meg bármikor 10 mp-n belül.

Nos az eredmények azt mutatják, hogy a gyors játékot játszóknál volt egy 180-199 ezredmásodperc között. 3 volt 200-219, 10 volt 220-239, 4 volt 240-259 között stb. A lassúaknál nem volt egy se 180-199 között, csak 1 volt 200-219 és 12 volt 220-239 ezredmp között stb.

Na nekem elsőre minden előkészület nélkül 194 ezredmp jött ki átlagban az 5 kisérletből. Aztán már csökkent és olyan 205 körül állt be. Másnap reggel megint hoztam elsőre a 194 mp-t. Aztán megint csökkent és 203-205 között állt be. Aztán olvastam, hogy egér és egér között (no meg más is közrejátszhat) akár 3-5 század mp difi is lehet. Tehát jobb (újabb, érzékenyebb stb) egérrel talán 170 ezredmp alatt is megcsinálnám. Volt így is vagy 5-ször 172 ms, egypár 173-177, de némelyik elugrott az 5 közül mindig, ami rontotta az átlagot. Talán egy kis edzéssel stabilan menne 170-180 között, ami be is igazolódott és nem is kellett jobb egér, ugyanazzal sikerült.

Már amúgy is meg voltam elégedve azzal a 194 ezredmp-s eredménnyel. Kíváncsi voltam azonban, hogy meg lehet e ezt javítani annak ellenére, hogy a tanulmányban is említik, hogy ez a génekben van, vagy valami olyasmi. Lehet nem javítottam a génjeimen, de az eredményemen igen. Próbáltam minden nap lemérni reggel, aztán a futás után kb 10-15 perccel és a meló végén. Nem meglepő, hogy a meló végén volt mindig a leglassabb (200 ezredmp alá nagyon ritkán ment az 5 kisérlet átlaga), reggel a közepes eredmény – na és futás (3-4 perces csak) után lettek a legjobb erdményeim. Tehát a futás után fokozatosan elértem 187, 182 majd 174 és végül 171 ezredmp-s eredményt (mindig 5 kisérlet átlaga), ami egész jónak néz ki. reggel is javultam egész 183 ezredmp-ig. Egy kis gyakorlat tehát mindenben segíthet. Az ember megfigyeli, hogy hova nézzen, hogyan nézzen, hogyan vegye vagy ne vegye a levegőt, hogyan tud a legnyugodtabb maradni, hogyan tud mindent kiiktatni és várni a változást.

Az említett teszt a fényre történő reagálást méri. Jóval gyorsabban reagál az ember a hangingerre (mondjuk az atléták a startlövésre) s a leggyorsabban hogy a fájdalomra, vagy minek nevezni – például ha megszúrnak egy tűvel stb.