Igenis a rossztettet jóvá kell tenni, és ha visszafordíthatatlan, akkor biz viselni kell a büntit, nincs mese... Előre kellett volna gondolkodni, és nem rosszat cselekedni, aztán bocsánatért esedezni...

A földi világban valóban így van. Hiszen, ha az ember elhanyagolja a munkáját, annaka következménye az, h nem kap fizetésemelést, vagy kirúgják. Ha köztörvényes bűnt követ el, akkor felelősségre vonják. Ha indulatosabban szól a gyermekére, vagy a házastársához, akkor azok neheztelnek rá. Esendők vagyunk, bűn nélküli ember nincs! Bűneink sokasága, és természete pedig olyan, és akkora, h az érte járó büntetéseket ember el nem tudná hordani. És, ha akadna is ember, aki felvállalná, hogy elviszi a hátán az emberek bűneit, az nem lehetséges, mert annak ártatlannak kellene, hogy legyen. Isten úgy szerette az Embert, hogy bűneiért váltságul elküldte az ő egy Fiát (aki egyszerre volt Isten és Ember), h az Ő ártatlan vére mossa le az emberek bűneit, s ezáltal tudjanak újjászületni, mert a bűnök terhe alatt nem lehetséges az újjászületés.

Egyébként attól, hogy "vérrel lettem megtisztítva", a rossztett még rossztett marad, és a következménye sem lesz eltörölve, hiába lettem ÉN úgymond "tiszta", mert "vérrel lettem megmosva"

Éppenhogy el lesz törölve a következménye, mivel a bűneinkért mindnyájan az Örök Kárhozatra lennénk ítélve. De mivel bűneinket Krisztus véréért begbocsájtják, Üdvösséget nyerünk.