Nem nevezném ezt elvakultságnak, és nem is jellemezném így egy olvtársunkat sem. Más nézőpontból alkot véleményt, és pl. Kormi úr véleményét is tiszteletben tartom. Ő onnan nézi, én innen nézem. Hűhák ide vagy oda :)))

Én borzasztó könnyű helyzetbe kerültem, ugyanis kritizálni mindig a legkönnyebb: ugyan nem saját akaratomból távoztam az SZKT-tól, de azokhoz a dolgokhoz, amiket láttam az azóta eltelt időben, nem szólva azokról, amik most mennek, nem nagyon lenne hozzá gyomrom, és nem igazán adnám a nevemet sem. A kritika akkor ér valamit, ha meg is tudja mondani az ember, amellett, hogy a hibákra, tévutakra rá tud mutatni, azt is meg tudja mondani, hogy hogyan lehetne jobban csinálni azokat.

Tisztában vagyok azzal, hogy egyfajta kényszerpályán van a cég, kevés kitörési ponttal. De mindez a szakmai oldal. Természetesen nem ugrik senki a kútba amiatt, mert 21Tr-rel bohóckodnak felújítás gyanánt, ez egy oldalról megmosolyogtató, másik oldalról elszomorító, de ha így döntöttek, hát legyen. És remélem, nem lesz igazam, én sem vagyok tévedhetetlen, sosem voltam az, és nem is akarok az lenni. De véleményem, nos, az van.

A nagyobb gond az, ami a szakmaiságon túlmutat, és inkább emberi, emocionális okokra vezethető vissza. Borzasztóan sok rosszindulat, irigység, hatalomféltés, túlzott önmegvalósítás és autokratizmus uralja a légkört, aminek mind-mind a kétkezi dolgozók isszák meg a levét. Első körben.... Másodikban jönnek az utasok, és újból azok a kétkezi dolgozók, akik bizonyos döntések miatt majd kapkodva próbálnak a szarból várat építeni. Mert nem hagyják cserben a Céget. De erre számítani, erre bazírozni több, mint felelőtlenség.

És emellett elfelejtenek egy nagyon fontos dolgot. Üzemeltetni. Üzemeltetni ezt a nem túl nagy, de városi szinten nem jelentéktelen társaságot. És a hiba ebből a szempontból nem csak a Zrínyi (Csáky) utcában van, hanem a nagy sárga torony alatt is.