A dolog valóban teljesen időjárásfüggő.

Flanell kolléga tudott novemberi borsót is szedni augusztus végi vetéssel, de szerintem kifogott egy rendkívül enyhe és hosszú őszt.

Én már eleve fél hónappal előbbi vetéssel kezdtem a kísérletezést, de bejött egy szeptemberi enyhe fagy, és megtorpantotta a már virágzó borsót, de utána jobb idő jött, és novemberre nekem is lett borsóm mutatóba.

Azóta lassan csúsztattam visszább a vetési időt, volt augusztus 10 körül, most augusztus elején vetettem, úgy néz ki, nekem ez a legígéretesebb.

A szakirodalomban ha jól emlékszem másodvetésre a június-júliust ajánlják, de egy átlagos évben ebből általában satnya, összeaszott, korán elvénült kis bokrok fejlődnek kis, néhány szemes hüvelyekkel az aszályos időszakok, száraz levegő miatt, amin a locsolás sem segít.

A kései vetésű borsó viszont megkapja az őszi csapadékosabb, hűvösebb időt, de közben azért még meleget is, tud szép dús bokrokat, és nagy hüvelyeket nevelni, csak a fejlődés üteme sokkal lassabb, mint a tavaszi vetésűnél, főleg a végén, a termés kifejlődésénél a rövid napok és a hűvösebb miatt. És persze a mennyiség is elmarad a tavaszitól.

Nekem egy ágyás csoporthagymám van, amit tavasszal olyan korán lehet már szedni, mikor a dughagyma még ki sem bújt. Igaz, a nyári aszályt ez sem szereti, ilyenkor eléggé beszárad, de ilyenkor van bőven a dughagymából majd a magról vetett hagymából. Aztán mire ezek kikerülnek a földből, a csoporthagyma is újra éled az őszi időben és most már abból szedem a zöldhagymát.

Tegnap én is kiugrottam az erdőbe gomba ügyben, de egyenlőre nem volt értékelhető zsákmány, csak szemétgombák indultak, de ígéretes a terep, jól át van ázva minden, szerintem pár nap melegebb idő, és nálunk is indul a szezon. (Vértes)