Tudomásom szerint a borsodi vár helyén épült a református templom.
"Ezt megerősíti Anonymus elbeszélése is, ki Borsod vár szerepének fontosságát a következő szavakkal írja le: "Midőn pedig meggyökereztek vala, akkor köztanácsból és minden
lakosok javaslatára Borsut, Bunger fiát erős haddal kiküldték a lengyelek földje felé, hogy az ország széleit tekintse meg és gátakkal erősítse meg a Turtur (Tátra) hegységig és alkalmas helyen építsen várat az ország őrizete végett. Borsu pedig búcsút véve, szerencsésen megindula és sok parasztságot összegyűjtvén, a Buldva vize mellett várat építe, melyet azon nép Borsodnak neveze. mivelhogy kicsiny vala. Borsu pedig a lakosok fiait túszokul vévén
s
határokat hányván a Turtur hegyeinél, visszatért Árpád vezérhez; és Borsu visszatértén lőn nagy öröm a vezér udvarában. A vezér pedig ijó tetteért
Borsut azon várban ispánná tevé és azon rész minden gondját reá bízá."
1
Hogy a borsodi várispán hatósága mekkora területre terjedt ki, erre nézve a későbbi oklevelekben csak töredékes nyomokra akadunk. 1194-ben Pel (a későbbi Pély falu, most puszta) földet veszi ki a király Borsod vár joghatósága alul.
2
1219-ben a várispán népei laknak Vámos faluban.
3 Ugyanez évben Berente (Beleta), Láncz, Mucsony, Radistyán (Zudesthan) és Császta (Shazka) falu várjobbágyai tagadják, hogy ő nekik kötelességük volna a várbörtönnek őrzése, mert ők hadakozó várjobbágyok.
4 A ma már ismeretlen Oym faluban is várjobbágvok laknak.
5 1220-ban
Tard
faluban királyi tárnokokkal találkozunk.
0 1221-ben a váradi káptalan előtt volt perük a Csokva, Omány és Mocsolyás faluban lakó jobbágyoknak.
7
Az ugyanez évben említett Tilos (talán a későbbi Tullos), Abrány és Lövő falvak is alighanem várbirtokok.
8 1229-ben Endre király veszi ki Zymhud (Szuhogy) földet a vár hatósága alul.
9 1230-ban a Borsod vármegyébe kiküldött királyi birák ítélnek Ornolthy (Arnót) föld tulajdonjoga dolgában.
10
1240-ben Borsod várának Dédes faluban lakó várjobbágyai igényt tartanak Tardona faluban levő birtokokra.
1
1 1245-ben Palkonya a tatárjárásban elpusztult borsodi várföld.
1
2 1248-ban Nagy-Győr, a későbbi Diós-Győr Borsod királyi vár tartozéka.
13
1260 körül Montaj föld fele része Márton várjobbágy kezén van.
1
4 Midőn 1263-ban az egri káptalan előtt Balajt föld eladásra kerül, a borsodi vár jobbágyai mint szomszédok vannak jelen, tehát nekik is lehetett ott birtokuk.
1
5 1266-ban Bába falut veszi ki István ifjabb király a vár tartozandósága alul.
1
6 1275-ben Kondó táluban lakó várjobbágyok nyernek nemességet.
1
7 IV. László király 1279-ben Érmes (Ormos puszta) várföld erdeit adományozza el.
1
8 1282-ben a király Peresznye faluban (Parasznva) lakó várjobbágyokat nemesít meg.
1
9 1290 körül Sáp falu
1 Anonymus 18. -
3 Dl. 33. Árpádk. új okm. XI. 56. -
3 Váradi
Regestrum 41. - * Uo. 18. -
6 Uo. 89. -
6 Uo. 24. -
7 Uo. 367. -
8 Uo. 47.
9 Árpádk. új okmt. I. 263. -
1
0 Dl. 158. Hazai okmt. VII. 18. és
Szendrei,
Miskolcz Története
III.
9. -
1
1 Árpádk. új okmt VII. 101. -
1
2 Századok
1874. 511. -
1
3 Fejér IV, 2, 17. -
1
4 Dl. 9712. -
1
5 Dl. 7820. -
1
6 Dl. 613.
Proc.
Tab.
231. Arp. új. okmt. VIII. 147. -
1
7 Sztáray-oklevéltár I. 18. Fejér
VII. 4, 151. -
1
8 Zichy-okmánytár
III.
3-4. -
1
9 Árpádk. új okmt. IX. 380.
sincs már Borsod vár tartozékában, noha mielőtt a király eladományozta, a váré volt.
1
Mindössze ennyi várbirtokot tudunk kimutatni okleveles alapon a hajdan nagy kiterjedésű várispánság uradalmából.
Egyébiránt sem valami sokat tudunk Borsod vára történetéből. mely mint megyei középpont is kénytelen volt a későbbi századokban Kaza, Sajó-Szent-Péter, Miskolcz, Aszaló, Ónod és Szendrő városoknak és váraknak átengedni az elsőséget. Midőn pedig
a
XII. és XIII. században királyaink a várbirtokokat nagv bőkezűséggel osztogatni kezdték, a vár uradalma lassanként teljesen elhanyatlott. Más uradalmak keletkeztek a vármegyében "
s Borsod vár jelentősége nagyon alászállott. A tatárjárásig még megvolt valahogy; de 1241-ben a tatár hadak teljesen elpusztították, s ma már romjaiból is alig van fenn valami."
Forrás, dr. Borovszky, Borsod vármegye története, 1909, I. kötet, A névadó vár, 14. old.
Safi
