Tóth Balázs: A kendó és az európai vívás összehasonlítása (2014)

Kimondottan jó szakdolgozat, érdekes következtetésekkel, kár, hogy az európai történelmi rész olyan, amilyen. Konkrétan olyan, ahogy a kollegák jellemezték. Tulajdonképpen csak egy pár részt kellene benne átírni.

Pár példa (hibák és pontos adatok).

8.o.:
- csak a lovagoknak volt fegyverviselése joga (tényszerűen nem igaz, többszőr ki lett tárgyalva

  a topikban),
- hatalmas fizikai erő kellett a "pallos" forgatásához (dettó),
- hatalmas kábító erejű ütések,
- a rapír nem volt katonai fegyver, így a csatatéri jelenléte nem annyira releváns.

Viszont tetszettek az adatok az első francia szervezetről (Vívómesterek Királyi Akadémiája, 1567).

10. o.:
Herczeg Ferenc párbaja nem volt élet-halál harc, mert nem annak indult. Véletlen baleset (50%), plusz orvosi műhiba (50%).

11. o.:
A millenniumi vívóverseny tényleg komolyabb volt, mint az akkori nyári olimpia.

14. o.:
Japánban nem a XVI. sz. elején jelennek meg lőfegyverek, hanem később, 1543-ban (lásd Tanegashima (japán kanócos puska)).

Jó tudni, hogy 1710-től már szabadvíváshoz használták a japán védőfelszerelést (bogu).

Hasonlóságok:
- biztonságos gyakorlás gondolata (Európa: fleuret (De La Touche 1670, Labat 1690)).

Japánban 1687-től tiltva lett a vérre menő párbaj. Érdekes adat.

Kimondottan érdekesek az utolsó ábrák:
Védésből találat: kardvívás (19%), kendó (16%) [13. ábra]

Határozottan élveztem, valószínűleg újra el fogom olvasni. Meg lehetne hívni a szerzőt a topikba, pont úgy, mint 2014-ben Pájer Csabát a Harcművészetek topikba.