Azért, ha valakinek kivillan a zakója zsebéből a MontBlanc fehér szimbóluma (havasi gyorápár, vagy hófödte hegytető - ki mit lát benne) a becsíptetett tolla csücskéről, majd kikapja onnan aláíráskor ugyanezt, de akkor máris észrevehetően egy koppintás, nos, akkormár az Ő esetében ez a téma nem érdekes, hanem inkább szánalmas.

Ennél már tényleg emelkedettebben vállalható az is, ha a Parker51-es töltőtollnak tűnő tolla az illetőnek mindössze egy azonos formajegyekkel rendelkező HERO. Mert az mégsem HAMISÍTVÁNY! És nem a megtévesztés céljára készült.

No, a Steinhartot is inkább ez utóbbi kategóriába sorolnám én.