"Megnevezhetnéd vagy linkelhetnéd az írást amiből ezeket szeded, egyszerűbb lenne megvitatni az érveit szerintem"

Már belinkelted a vonatkozó írást Kulcsáréktól. Drótrátétes arany fülbevalók (Zavetnoje, Belbek, Uszty-Alma, Vinogradnij) stb.

"A magyarországi aranyhorizont legtöbb párhuzamát – érdekes módon – főképpen a Krím-félsziget ún. késő szkíta temetőiben találjuk meg. A formai rokonság leginkább a többek által évtizedeken keresztül kutatott Uszty-Alma-i temetővel mutatható ki, ahol ismertek a jellegzetes bordázott aranycsövecskék, az arany vödörcsüngők, a négyszirmú virág alakú aranylemezkék. A legtöbb publikált sírban került elő halotti koszorúhoz tartozó levél alakú aranylemez, amely formailag csak távolról, de az ábrázolás tartalmát tekintve rokonítható a Kiskőrös–vágóhídi aranylemezekkel (amelyek funkciójára Kőhegyi M. már korábban rámutatott – KŐHEGYI 1985. 329–330.). A késő szkíta lelőhely szóban forgó része a rangos réteg temetkezőhelye lehetett, a publikálók a Kr.u. I. század közepére – harmadik negyedére keltezték. A rítus és a leletanyag (fegyverzet, lószerszám, római import, övek, fülbevalók) a korszak rangos szarmata sírjaival rokonítja az Uszty-Alma-i temetkezéseket. A Kárpát-medencei legkorábbi szarmata leletanyagból származó aranytárgyak keleti kapcsolatai összetett képet mutatnak. Bizonyos elemek – ezek nagy része a hellenizmus óta folyamatosan létező antik hagyományt követi –, mint pl. a négy- és hatszirmú rozetta alakú lemezkék, a gyakran velük együtt előforduló aranycsövecskék, rombusz és háromszög alakú (bordázott) lemezkék, a vödörcsüngők számos párhuzamra lelnek a keleti szarmata szállásterületen. Ezen belül főként a Fekete-tenger északi partvidékén és a Krímben gyakoriak a Kr.u. I. századi gazdag sírokban, ahol nagy számban fordulnak elő ... A Kárpát-medencei korai szarmata leletanyag jellegzetességei az aranytárgyak mellett a gömbölyű karneolgyöngyök ... a karneolnak, mint nyersanyagnak az egyik lehetséges származási helye is lehet a Krím-félsziget (SZTOLJAROVA 2001. 205.)"