Nem bizony! Máris az év lemeze nálam, még úgy is, hogy csak a fele ment le! (Az első két szám a legjobb, de a Laß die Nacht... is nagyon szíven ütött, mert nagyon eszembe jutott róla valaki, akit pont a Lacrimosa-nak köszönhetek.) 

Nem is tudom, mihez méltó mérni... még az Elodia-val is felveszi a versenyt! Persze tény, hogy a Lichtgestalt után egyre jobban visszavettek a szimfonikusságból, sőt a Hoffnung itt-ott már a "noise" kategóriába is belefért. Most viszont nagyon el van találva minden! Kár, hogy koncerteknek még híre sincs...