Most annyi bennem a fájdalom, hogy úgy érzem ki kell magamból írni az anyukám történetét. Konkrét orvos és intézményneveket nem említek, mivel nem a lejáratás a célom hanem felhívni a figyelmet az egészségügy gyengeségeire. Lehet, hogy másoknak is tanulságos lesz az eset.

 

 

A minden évben esedékes novemberi tüdőszűrésen kiemelték tumorgyanú miatt, ezért

2015. decemberben tüdővizsgálat céljából érkeztünk egy Bp.-i intézménybe, ahol már ez időben jelezte anyukám, hogy gyakori mellkas-fájdalmai vannak és hogy a jobb lábszárán egy 20 Ft-os nagyságú fájdalmas bőrelváltozás is észlelhető, melynek kivizsgálását és gyógyítását is szeretné ha elvégeznék. A tüdejével kapcsolatban a szokásos képalkotó vizsgálat, hörgőtükrözés mintavétellel, és két alkalommal is elvégzett CT-vezérelt tűbiopszia történt. A vizsgálatok diagnózisai között eltérések mutatkoztak, vagyis nem mutattak egyezőséget, de mégis a legutolsóként elvégzett tűbiopszia eredményét tekintették elfogadottnak, mely szerint a diagnózis neuroendokrin kissejtes tüdőrák. Majd ez alapján első vonalbeli kezelésként carboplatin+etoposid kemoterápiát kapott hat cikluson keresztül, 2016.02.29--2016.06.16-ig. Mint mindenkit, a kemo nagyon legyengítette és a közérzete/állapota sem javult. Ezután két alkalommal kontrollként koponya+mellkas CT következett, az első 2016.07.29 (koponya) 2016.08.01. (mellkas), a második 2016.10.26 (koponya) 2016.11.02 (mellkas) volt. Ez utóbbi vizsgálat a mellkas esetében daganat növekedést, a koponya esetében daganat áttétet mutatott. Ezt követően 2016.11.15-én az agyi tumor eltávolítására került sor, melynek szövettani vizsgálatának eredményeként basaloid laphám carcinoma igazolódott, ami viszont nem-kissejtes,  így ez felülírja a korábbi (hibás) diagnózist. Az agyműtét után 2017.01.10--2017.01.23-ig a teljes agyra kiterjedő sugárterápiát kapott. Az állapota tovább romlott, életminősége nem javul, a lábán lévő elváltozás is már 15 cm-es lett. Ezután 2017.02.06-án további kemoterápiás kezelésre hívták be, de állapotának rosszabbodása miatt ezt elvetették, és helyette pembrolizumab tartalmú immunterápiás kezelést irányoztak elő másod vonalban. Az immunterápia hozzájutásához 2017.02.09-én méltányossági kérelmet írattak meg vele, melynek a NEAK-nál történt elbírálása közel két hónapot vett igénybe. Ez idő alatt az állapota tovább rosszabbodott, áttétek keletkeztek már a jobb lebenyben, májon, lépen, bőr alatt. A lábon csak 2017.04.06-án végeztek biopsziát, de az sem lett erdményes és további vizsgálatot nem is írtak elő.  Az immunterápiás kezelést 2017.04.13--2017.06.14-ig csupán négy alkalommal kapta, mivel a számos áttét miatt a kezelést felfüggesztették, közölvén hogy az életminőségének javulására és gyógyulására már nem sok esély van.(itt említést érdemel az a tény, hogy 2016.06.16--2017.04.13-ig semmiféle kezelést a tüdejére nem kapott)

Már a 2017.05.25-i kezelése alatt is vízgyülem (fél liter) volt a mellhártyákban, a 06.14-i kezelésnél már négy liter vizet szívtak le, mellhártya ragasztást is végeztek és a fájdalmak miatt már Durogesic tapasz felírására lett szükség. Állapota tovább romlott, a lábán lévő elváltozás már három-tenyérnyi lett. Majd 2017.07.26-ra gemcitabin kemoterápiát terveztek, de ekkorra már anyukám szinte járóképtelen lett. Aztán múlt hét hétfőn reggel, nehézlégzése volt és tovább gyengült, bevitettem az intézménybe, ahol az infúzió adáson és  a fájdalomcsökkentésen kívül már nem nagyon tudtak neki segíteni,....a mai napon 18:20-kor elhunyt. Így most 3,5 év alatt mindenkimet elveszítettem.

 

 

A lényeges pontok:  - a felfedezéstől 3,5 hónap telt el, míg kezelést kapott

                              - az elsőként felállítod szövettani diagnózis nem volt jó

                              - ebből következően az alkalmazott kemoterápia sem volt megfelelő

                                mivel a kissejtes és nem-kissejtes daganatokra más-más szert                                                                                             kell alkalmazni

                              - 10 hónapig nem kapott kezelést a tüdődaganatra

                              - az immunterápiára is 2 hónapot kellett várni

                              - a lábára érdemi gyógyítást nem kapott,mivel másfél év alatt sem tudták megállapítani a bőrelváltozás                                     okát (vagy nem akarták)

 

 

 

                                                                                                                                                                                        Ezt az írást az Ő emlékének tiszteletére tettem közzé. Ez az Ő története.