bajkálifóka 2017.08.02 0 0 7852 Egri Szilvia:Kötelék Hozzád köt nevem, mi végül Tőled kapva lett enyém Mit nem kértem, az is részem Lett - bár érteném, miért... Emlékek húznak a múltba Ragadós polip karok Vissza miért nézne bárki Ha szívét fogja vasmarok Ugyan kenyerem megadtad Fejem felett volt fedél Félelem űzött az éjbe Nyugalmat sírt a remény Oltalmazó, széles utcák Köve volt a menedék Amit tőled megkaphattam Jóval több volt, mint elég Elcsitulnak, tűnnek lassan Fájó sebek szívemen Bölcsen ápolgat az idő Marad gyógyír lelkemen Kötelékünk téphetetlen Jussom ez, hát vállalom Szeresselek- nem engedted Ezt meg nem bocsáthatom